Beton folyóka, vízelvezető rámpa kialakítása a burkolaton
Mi az a beton folyóka, milyen vízelvezető megoldásnak számít, hogyan történik a lefolyó kialakítása a burkolatban? Útmutató!
Az összegyűlő, elvezetendő csapadékvizeket általában árokba vezetjük. Vannak esetek, amikor a víz kisebb mennyisége nem indokolja a hagyományos árok kialakítást, vagy nincs elegendő hely egy árok létesítéséhez. Ezekben az esetekben alkalmazzuk a folyókákat, legtöbbször burkolt kivitelben.
Miért szükséges elvezetni a csapadékvizet?
A csapadék sok szempontból szükséges és alapvető fontosságú, azonban az építményekben kárt tehet, vagy gátolja annak használhatóságát. A felesleges (nem elszívódó, nem elszivárgó) vizeket a burkolatszélekről el kell vezetni, hogy az útpadkát ne áztassa, a kiemelt szegélyek mentén ne gyűljön össze.
Városi környezetben a rossz vízelvezetés, a folyóka hiánya csapadékos időben jelentősen csökkenti az út, járda, kerékpárút használhatóságát.
Folyókára egy lakótelken, lakóépület mellett is szükség lehet, hogy a telek használhatóságát csapadékos időben is biztosítsuk és megóvjuk az építményeket.
Leegyszerűsítve a fentieket, a folyóka alapvető funkciója egy területről a felesleges, kisebb mennyiségű felszíni csapadékvíz elvezetése, illetve szűkös helyeken a vízelvezetés biztosítása.
A folyóka típusai, építési folyamata
A folyóka rendszerint burkolt, mivel a kisméretű folyásszelvény könnyen feliszapolódik burkolat nélkül. Rendszeres karbantartással a burkolatlan folyóka is működőképes. Amennyiben egy hirtelen lehullott csapadékot kell elvezetni, ideiglenes folyókára is szükség lehet, amit természetesen nem érdemes burkolni.
A burkolat készülhet helyszíni betonkeverékkel is, de egyszerűbb előregyártott elemeket alkalmazni.
Igen nagy a választék, meg tudjuk találni az adott célnak megfelelő elemet.
Szegélykövekből is készíthetünk folyókát:
A folyókának elválasztó funkciót is adhatunk a vízelvezetéssel együtt, például, ha útburkolatot, parkolót kell egy járdától elválasztani.
A folyókát rendszerint burkolathoz csatlakoztatva készítjük, így természetesen az oldalának a burkolathoz kell igazodnia. Azonban a burkolatszél nem mindig ad elegendő és határozott lejtést a vízelvezetéshez, ezért gyakran „játszani” kell a folyóka fenékszintjével, a befogadó felé mélyítve.
Gondosan meg kell tervezni, hogy a folyókából hová vezetjük a vizet. Ez mindig egyedi feladat, az adott helyszínhez igazodva. A bekötés történhet közeli árokba, patakba, vagy zárt csapadékcsatornába. A bekötéshez hozzájárulást kell kérni a befogadó vízgyüjtő tulajdonosától (kezelőjétől).
A burkolathoz csatlakozó folyóka kialakításakor közlekedésbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Számítani kell a folyókába hajtó járműre, ne dobja meg, ne akadjon fel. A megfelelő teherbírásra is gondolni kell. Minden esetben betonágyazatba kell fektetni az elemeket, de burkolathoz csatlakozó esetben járműterhelésre kell méretezni. Az elemek között fugázni kell.
Helyszíni betonozással készülő folyókához szükséges némi szakismeret a zsaluzáshoz, bedolgozáshoz, dilatáció képzéshez, utókezeléshez. Természetesen az elemekből készülő burkolt folyóka építése sem egyszerű feladat, jól jön a gyakorlat. A zsaluzásról, beton összetételről, dilatálásról, utókezelésről egyéb cikkeinkben írtunk részletesebben. A folyásszint kitűzését is gondosan kell elvégezni, ezen múlik a megfelelő működés, a hosszesésnek határozottnak kell lennie, ha mélyedés keletkezik, megáll benne a víz.
Kapubejáróknál, útcsatlakozásoknál két megoldás lehet. Amennyiben a burkolóelem alakja lehetővé teszi, járható folyókát tudunk építeni, átlagos hagyományos személygépkocsira tervezve (nem terepjárót utánzó divatos „SUV”-ra). Ha a folyóka mélyebb, ráccsal tudjuk lefedni. A rácsnak is teherbírónak kell lennie és megfelelően rögzíteni kell (ne csattogjon). A ráccsal fedett szakaszon sem lehet kisebb a vízátbocsátó képesség, mint a megelőző folyókában.
Telken belüli folyókát készíthetünk kisebb terhelésre is, ha nem kell avval számolni, hogy jármű hajt át rajta. Ilyen lehet az épület mellett vezetett folyóka, mely az ereszcsatornából lefolyó vizet vezeti tovább. Ebben az esetben nem szükséges a beton ágyazat, akár mintegy 10 cm zúzottkő rétegre is rakhatjuk az előregyártott elemeket. A zúzottkő alá fagyvédő homokos kavics (sóder) ajánlott, minimum 15 cm vastagságban. Az elemek között fugázó homok kitöltés is megfelelő, ha megengedjük, hogy ilyen kialakítással a csapadék egy része elszivárogjon a folyóka alatti talajba. Ha nem szeretnénk az elszivárgást, akkor a folyóka elemek toldását habarccsal öntsük ki, vagy pedig kültéri flexibilis ragasztót alkalmazzunk.
A folyóka tisztítása, karbantartása
A folyókát rendszeresen tisztítani kell, hogy a víz akadálytalan lefolyása biztosított legyen. Az üzemeltetés során időszakosan karbantartás, javítás, felújítás is szükségessé válik.
Településeken a vízelvezető árkok tisztításáról jogszabályok rendelkeznek. Több rendelet, törvény szövegéből kell összerakni, hogy mi a telektulajdonos feladata a háza előtti közterületen lévő árok esetén. Erről részletesen írtunk a „Vízelvezető árok építése és tisztítása” című cikkünkben, felsorolva az egyes jogszabályokat. A rendeletek többnyire az árok megnevezést használják, de ugyanezeket a folyókára, mint hasonló vízelvezető létesítményre is figyelembe kell venni. Amennyiben a folyóka az útburkolathoz csatlakozik, az út részét alkotja, tehát a közterületi, lakóingatlan előtti árokra vonatkozó szabályok nem relevánsak ebben az esetben (kivéve a bejáró miatt lefedett folyókaszakasz, mert ez megegyezik a kapubejáró alatti átereszre vonatkozó kötelezettségekkel). Ha a folyóka nem a burkolat mellett van, hanem kerítésünk közelében, vagy járda mellett, akkor viszont annak tisztítása a lakótelek tulajdonos feladata (mint azt az árkokra meghatározott jogszabályok előírják). A jogszabályok szövegéből itt csak röviden összegezzük, mi a teendő a kerítéshez közeli folyóka esetén:
Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), valamint a nyílt árok (vagy folyóka) és a kapubejáró alatti áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról.
A telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
A jogszabályok az ingatlan tulajdonosa számára tisztítási kötelezettséget tartalmaznak. Tehát a telek tulajdonosnak a háza előtti közterületen lévő vízelvezető árok (vagy folyóka) tisztán tartása, a víz akadálymentes lefolyásának biztosítása a feladata. Karbantartási, javítási, felújítási kötelezettségről nincs szó, tehát a tisztántartáson felüli munkák már az árok (vagy folyóka) területének tulajdonosát, kezelőjét terhelik. Kivétel ez alól a bejáró alatti áteresz (és lefedett folyóka), mely bár rendszerint közterületen van, de építése, tisztítása, karbantartása, felújítása annak az ingatlan tulajdonosának a feladata, ahová a bejáró vezet.
Összegezve
A folyóka egy praktikus megoldás burkolatszéleken, szegélyek mentén összegyűlő csapadékvizek elvezetésére. A víztelenítés telken belül is fontos, a csapadékvíz elvezetését az ingatlan tulajdonosának kell megoldania úgy, hogy saját területén és a szomszédos ingatlanokon a talajon, az építményekben kár ne keletkezzen. A csapadékvíz tovább vezetését is meg kell oldani (arra alkalmas helyen szikkasztás is lehetséges). A továbbítás legtöbbször egy közterületi árokba, csapadékcsatornába irányítást jelent (kivéve, ha telkünk végén egy patak folyik, vagy tó található). A befogadó árok, csapadékcsatorna, patak, tó tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását meg kell szerezni. Az ingatlan előtti, esetleg járda melletti, közterületi folyóka tisztántartása is a lakótelek tulajdonos feladata, a bejáró hosszában esetenként szükséges lefedés építésével, tisztításával, javításával, karbantartásával együtt.
Bővebb vízmennyiség és elegendő hely esetén nagyobb méretű árokkal tudjuk a vízelvezetést biztosítani, erről egy másik cikkben írunk részletesen („Beton folyóka, vízelvezető rámpa kialakítása a burkolaton”).
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
Zsaluzás, betonvasalás – Útépítés Akadémia (utepitesakademia.hu)
1 m3 beton: súlya, keverési aránya (mennyi cement szükséges?) (utepitesakademia.hu)
Beton locsolás, öntözés — mettől meddig kell? (utepitesakademia.hu)
https://utepitesakademia.hu/beton-tipusok-jelolesek/
https://utepitesakademia.hu/beton-locsolasa-kotesi-ideje/
https://utepitesakademia.hu/beton-keveresi-aranyok/
Felhasznált irodalom:
https://www.terkoakciok.hu/blog/beton-folyoka-kialakitasa-a-burkolatban/