Beton típusok és fajták — útmutató a beton jelölésekhez

Egy betonozási munka előkészítésénél alapvető a beton fajtájának, minőségének meghatározása, megtervezése, melyet a várható igénybevétel, a tervezett élettartam, az ezalatt becsült hatások, a kivitelezés várható időszaka (hőmérséklet, csapadék) és a munka volumene, a bedolgozás módja alapján célszerű elvégezni. Ezek a legfontosabb tényezők, de lehetnek még egyéb speciális körülmények, amit figyelembe kell venni.

Beton fajták: betonminőségek, szabványos jelölések

Korábban hosszú ideig a szabvány a betonminőséget a nyomószilárdság, a maximális szemcseméret és a konzisztencia (képlékenység) alapján adta meg. Ez egyszerűen kezelhető, könnyen alkalmazható módszer volt.

Az építőipar fejlődésével, a speciális igények megjelenésével szükségessé vált a betonfajták nagyobb szelekciója. Jelenleg az MSZ 4798-1 szerint kell a betonminőséget megadni. Ez a szabvány a korábbi adatokból megtartotta -részben más mérési módszer szerint- a nyomószilárdságot, a maximális szemcseméretet, a konzisztenciát és kiegészítette a környezeti (korróziós) hatással. Ebben az új jelölési rendszerben a környezeti osztályozás a legbonyolultabb. Ha betont rendelünk, ennek megadása feltétlenül szükséges. A beépítendő beton minőségi adatait vagy a tervdokumentáció szerint adjuk meg, vagy kérjük szakember segítségét.

Nézzük egy példán a kódok (Eurocode) jelentését:

C8/10-XN(H)-16-F2

A „C” a betont jelenti (concrete), amennyiben normál betont alkalmazunk. Testsűrűség alapján választhatunk könnyűbetont (LC) pl. tetőszerkezetekhez, hőszigeteléshez, vagy nehézbetont (HC) pl. sugárvédelemre.

A „8/10” a beton nyomószilárdságát adja meg N/mm2-ben (alapbetonnak, szerelőbetonnak). Ez azt a legnagyobb nyomóerőt mutatja, amelyet az adott betonfajta törés, illetve repedés nélkül kibír. A beton nyomószilárdságát egyik vizsgálat során szabványos próbahengeren mérik (első érték). A második érték az európai szabvány szerinti kockaszilárdságot adja meg.

Ez után következik a környezeti osztályozás, mely az új rendszerű jelölés többlete. A környezeti hatásoknak mennyire ellenálló a beton -ezt adja meg, így tulajdonképpen a tartósságról is információt ad. Sokféle környezeti jelölés létezik, a példán szereplő „XN(H)” nem ellenálló víznyomásnak, savaknak, fagyásnak (eltakart beton esetében alkalmazható). Néhány egyéb alapvető környezeti osztály jelölés:

XF – fagyálló,

XK – korróziónak ellenálló,

XV – víznyomásnak ellenálló, XK – kopásnak ellenálló

XK – kopásnak ellenálló

A következő szám a homokos kavics legnagyobb megengedett szemcseméretét adja meg, ez esetben 16 mm.

Az utolsó jelölés a konzisztencia (képlékenység) jellemzője. A konzisztencia a beton bedolgozhatóságát, képlékenységét jelenti. Az F jel után a számok emelkedése az egyre folyósabb betonokat jellemzi:

F1 – földnedves,

F2 – kissé képlékeny,

F3 – képlékeny,

F4, F5, F6 – folyós (önterülő) beton.

A szükséges képlékenységet a bedolgozás, a szállítás, a zsaluzás, az alakzat és más körülmények határozzák meg.

A beton jellemzői

A beton legáltalánosabb építőanyagunk, melynek tulajdonságait alapvetően az összetevők adják meg. Sóder, cement, víz. Röviden ez a három fő összetevő. Sóder, vagy homok+kavics, vagy zuzalék+homok. Ha a szemek lekerekítettek (folyami kavics), könnyebb bedolgozni. Ha élesek (zuzalék), nagyobb szilárdságot ad. Ha sok a homok, könnyebb bedolgozni, de kisebb a szilárdság. Sem a sóder, sem a víz nem lehet szennyezett. Ha nedves környezetben lesz a betonunk, kevesebb víz kell. Száraz helyre több vizet kell adnunk. A szilárdsági követelmények, a környezeti hatások szerint kell a cement fajtát és mennyiséget megadnunk. Választhatunk többféle portlandcementet, kohósalak-portlandcementet, vagy kohósalak cementet. A fentiek adják meg a beton tulajdonságát. Szóval nem egyszerű a megfelelő anyagokat optimális mennyiségben adagolni. Házilagos betonozásnál gyakran túladagolják a cementet, ami ellentétes hatású is lehet, rontja a végeredményt (és felesleges költség). Ha terv alapján dolgozunk be nagyobb mennyiséget, az aktuális időjárásnak és a szállítási módnak (mixer, vagy billencs) megfelelően szakember segítségével érdemes a beton összetételt aktualizálni. Házilagos betonkeveréshez az összetétel közelítő meghatározását egy korábbi cikkben adtuk meg.

Beton típusok: Milyen betont alkalmazzunk?

Néhány támpont a beton funkciója szerinti nyomószilárdságra:

Útalapok, szerelőbetonok: C8/10

Kerítésalap, útszegély megtámasztás, zsalukő kitöltés: C12/15

Sávalapok, pontalapok, lemezalapok: C16/20 -ez a leggyakoribb házilag készülő betontípus

Vasalt szerkezetek: C20/25 Fagyálló járdák, folyókák, lábazatok, lépcsők, vasalt gerendák, oszlopok: C25/30; C30/37

Alkalmazhatunk zsákos betont, ha kis mennyiségre van szükségünk és így nem éri meg betont rendelni, illetve gyorsabb és egyszerűbb megoldásra van szükségünk, mint amit házi keveréssel elérhetünk.  Általában 25, 30 és 40 kg-os zsák kapható. Csak vizet kell hozzá adni a helyszínen. A legáltalánosabb zsákos szárazbeton C16/20 szilárdságú keveréket tartalmaz.

Betonjavításra is kapható zsákos keverék. Vékonyabban teríthető, jól tapadó anyag.

A zsákos betonhoz átlagos esetben 25 kilóként 5 l vizet célszerű adni, hogy házilag bedolgozható képlékenységet kapjunk.

A normál betonon kívül kapható zsákos esztrichbeton is, ami elsősorban aljzatbetonként használható kisebb vastagságban, jó tapadási jellemzőkkel, rövidebb utókezelési igénnyel (nem szerkezeti beton!).  

Létezik még a zsákos perlitbeton, amit elsősorban hőszigeteléshez alkalmaznak.

A statikailag fontos szerkezeteket vasbetonból készítik. Az acél és a beton kiválóan dolgozik együtt hosszú ideig. Az acél a betonban nem korrodál. Az acélbetétek mérete, elhelyezése szaktudást igényel, vasalási terv alapján legcélszerűbb beépíteni. A vasalás összeállítása a betonozás előtt időigényes munka. A vasbeton érzékenyebb az időjárásra a beépítés és utókezelés során.

Egy speciális betonjellegű anyag a cementstabilizáció, jele Ckt. Ez gyakorlatilag egy gyenge beton. Legnagyobb felhasználási területe az útépítés. Útpályaszerkezetek alsó rétege készülhet ebből, majd erre épülnek az aszfaltrétegek. Alá fagyvédő talajjavító réteg szükséges (homokos kavics). Billenőplatós teherautóval célszerű szállítani földnedves konzisztenciában. Nagy szemcseméretű. C2 és C4 minőségben keverik általában. Az útpályaszerkezetek méretezési gyakorlata, az építési és fenntartási tapasztalatok alapján ez a gyenge beton anyag pont elegendő az utak alaprétegének (mintegy 20 cm vastagságban). Ettől erősebb beton a használat és a fenntartás során okozhat problémát, mivel a beton merev anyagnak számít, az aszfalt viszont aránylag rugalmas. A Ckt rétegen, mint gyenge betonon az élettartama alatt a terhelés és az időjárás következtében sűrű repedéshálózat alakul ki, mely a funkcióját nem gyengíti és a rugalmas aszfalttal így együtt dolgozik. Erősebb betonon az aszfalt alatt ritkább és nagyobb repedések alakulnának ki, amik hatására külön táblákban mozogna az alapréteg hőtágulás esetén. Ezt már nem viseli el az aszfalt és átrepedne a betonrepedések felett, ami lassan a pályaszerkezet tönkremenetelét eredményezi. Tehát ez a speciális eset, amikor az erősebb szerkezet káros, a gyengébb pedig elegendő és megfelelően működik hosszú ideig. Kő- és műkő (térkő) burkolat alatt is jól működik.

Anyagmennyiségek

Egy otthoni betonozásnál az előkészített, bezsaluzott, beépítendő mennyiséget számoljuk ki köbméterben. Rendelés esetén kis tartalékot számoljunk, majd a beépítés során kövessük nyomon a felhasználást és szükség esetén korrigáljunk. ismerik. Otthoni keveréshez is a beépítendő köbméterből számoljunk tovább. Durva becsléshez használhatók a berögződött régi szokások, pl. a legáltalánosabb C16 minőséghez 1 lapát cement, 4 lapát sóder, de ezt sok minden módosíthatja, a hőmérséklet, a képlékenység, a homok arány, a cement típus, a tömörítési mód, stb. Házi keveréshez segítséget ad korábbi cikkünk: „Beton keverési arányok, avagy a beton készítése házilag”

Összefoglalva nagyon fontos a tervezett igénybevételnek megfelelő betonfajta kiválasztása. Nagyobb munka esetében ezt a tervező megadja, kisebb betonozás, régi betonfelület javítás során célszerű szakember tanácsát kérni. A fentiekben olvasható információk tájékoztatóak, minden betonozás egyedi, minden esetben az adott munkára kell a beton típusát, nyomószilárdságát, maximális szemnagyságát, képlékenységét és környezeti osztályát meghatározni.