Beton kiegyenlítés, avagy az önterülő beton (tudnivalókkal)

Sok esetben a beton simításával sem tudunk olyan egyenletes felületet biztosítani, mint amit a technológia megkövetel. Ilyen eset például, ha olyan burkolatot teszünk az aljzatbetonra, amely különösen kényes az egyenetlenségekre, könnyen megreped, ha nem megfelelő az aljzat.

Nem megfelelően sík, egyenletes felületre rakott burkolat, mely a használat során megrepedt
Nem megfelelően sík, egyenletes felületre rakott burkolat, mely a használat során megrepedt

A betonkiegyenlítő szerepe, fontossága, jellemzői

Alapvetően két fő felhasználási területe van a beton kiegyenlítésnek.

Az első eset, amikor az aljzatra épülő következő munkafázis technológiája teljesen sík és egyenletes felületet követel meg. Ilyen az aljzatbetonra kerülő merev burkolat (pl. burkolólapok), aminek teljes felületen fel kell támaszkodnia, különben nem garantálható a tartósság. Precíz burkolómunkát csak tökéletesen sík aljzaton lehet végezni, ehhez a burkolás előtt egy kiegészítő lépés szükséges, ezt nevezik aljzatkiegyenlítésnek.

Bizonyos mértékű simaság, egyenletesség elérhető a beton kézi, vagy gépi simításával, de ez több technológia esetén nem elegendő, ilyenkor jön a kiegyenlítés.

A másik felhasználási terület régi, kopott betonfelületek javítása, felújítása. Akkor alkalmazható, ha a leromlás még csak felületi, még meg lehet menteni, nem szükséges az egész szerkezetet elbontani és újat építeni, elég csak a felületét javítani. 

Többféle lehetősége van a betonfelület kiegyenlítésnek, de a leggyakoribb és legegyszerűbb módszer az önterülő aljzatkiegyenlítő alkalmazása. Kültéri igénybevételre is alkalmas kiegyenlítő anyag is beszerezhető.

Önterülő aljzatkiegyenlítő a neve, de ez nem azt jelenti, hogy kiöntjük és készen is van.  Ez az anyag megkönnyíti az aljzat kiegyenlítést, híg állaga következtében könnyen, gyorsan bedolgozható, jól kitölti a hézagokat, sarkokat, repedéseket.

Kiegyenlítő réteg elhelyezkedése egy épületben (metszet)
Kiegyenlítő réteg elhelyezkedése egy épületben (metszet)

A betonkiegyenlítés készítése, lépései

Első lépésként távolítsuk el a kiálló, vagy laza részeket a betonfelületről. Különösen fontos ez a munkafázis, ha régi beton felületet javítunk a kiegyenlítéssel.

Alapvető, hogy portalanítsuk a felületet kefével, porszívóval, vagy más arra alkalmas eszközzel.

Hasznos, ha kitakaró szalaggal leragasztjuk a csatlakozó falak és a szegélyek alját, hogy elkerüljük az utólagos takarítást, vakarászást.

Alapozót is kell használni a jó eredmény érdekében. Ecsettel vagy hengerrel vigyük fel vékonyan. Az alapozót építő anyag árusító helyen beszerezhetjük, betonkiegyenlítéshez kérjünk alapozót, így egyértelmű lesz, hogy mit keresünk.

A megfelelő összedolgozás érdekében addig várjunk, amíg a kiegyenlítendő betonfelület beissza az alapozót, de ne száradjon ki, maradjon nedves a kiegyenlítés megkezdéséig.

A beszerzett aljzatkiegyenlítő anyagot keverjük össze vízzel, ahogy a használati útmutató javasolja.

Következhet az aljzatkiegyenlítő terítése. 

A legjobb az a terítési technika lenne, hogy egy munkaterületet egyszerre terítünk be, de ez nagyobb felület esetében nem lehetséges, ilyenkor egy fogásra annyit öntsünk ki, amennyit átérünk, hogy el tudjuk dolgozni.

Az eldolgozáshoz célszerű simító eszközt használni.

 Betonsimító szerszám
Betonsimító szerszám

A terítési vastagságra 10 és 25 mm közötti érték az irányadó. Ha vastagabb kiegyenlítés szükséges, több rétegben végezzük el a terítést, majdnem megszáradt, még éppen nedves felületre.

Az esetleges légbuborékokat eltávolíthatjuk, ha tüskés hengert gurítunk végig a felületen.

Száradás közben, ha hibát találunk, javíthatunk kicsit sűrűbb anyaggal.

Száradási időről a használati utasításban láthatunk információt, a gyártmánytól függ alapvetően, azonkívül a hőmérséklettől, a szellőzéstől és egyéb körülményektől is.

Néhány feltétlenül szükséges szerszám, eszköz:

Vödrök az alapozóhoz és az aljzat kiegyenlítőhöz, fúrógép és keverőszár, simító szerszám, tüskés henger, ragasztószalag és fólia.

Mennyi kiegyenlítő anyagra lesz szükségünk?

Természetesen a vastagságtól és a rétegszámtól függ, de közelítően számolhatunk négyzetméterenként és milliméterenként 1,5-2 kg anyag igénnyel.

Előfordul, hogy korábbi munkából megmaradt csemperagasztóval végzik a kiegyenlítést. A csemperagasztó és az aljzat kiegyenlítő egyes alkotói azonosak, de nem teljesen ugyanolyan anyagról van szó. Nehezebb vele kiegyenlítőként dolgozni, nehéz egyenletesen elteríteni. Biztosabb eredményt ad a kiegyenlítő anyag.

Összefoglalás

A beton aljzat kiegyenlítés a fölé kerülő kényesebb munkafázis esetén válik szükségessé, ha hagyományos betonsimítás nem ad kielégítő eredményt.

Nem túl eszköz igényes munka és némi tapasztalattal elvégezhető, így házilag is nekifoghatunk. 

Fontos, hogy alaposan olvassuk el az alapozó és a kiegyenlítő csomagolásán látható útmutatót, a keverésnél, terítésnél annak megfelelően járjunk el. 

Csak megtisztított, málló részektől mentes felületre tegyünk alapozót, majd utána kiegyenlítőt.

A beton kiegyenlítőhöz hasonló, de más célra készült anyagokat lehetőleg kerüljük, megbízható eredményt a kiegyenlítésre specializált anyag fog adni.

Ide vonatkozó korábbi cikkeink:

https://utepitesakademia.hu/aljzatbeton/

https://utepitesakademia.hu/betonra-betonozas/

Útépítés Akadémia: Beton (akár utólagos) simítása és lehúzása

Felhasznált irodalom:

https://betonozz.hu/beton-kiegyenlites/

https://www.praktiker.hu/aljzatkiegyenlito-mi-az/n/1221

A fotók saját készítésűek, az ábra saját feldolgozású.