Az év minden időszakában találkozhatunk vadállattal az utakon. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük az ebből adódó baleseteket?
továbbSokszor látjuk, hogy egy új útszakasz elkészült, felfestették a burkolatjeleket, kihelyezték a táblákat, korlátokat, de az építmény még nem használható, esetleg hónapokig még el van zárva a forgalom elől. Vajon miért nem vehetjük birtokba rögtön, miután műszakilag elkészült? A forgalomba helyezési eljárás szabályai Az építési engedély alapján elkészült építmény használatára az építést engedélyező hatóság adhat […]
továbbA csapadékvíz, vagyis az esővíz, olvadó hó elvezetése több szempontból fontos. Építményeink (házunk, utak, hidak stb.) védelme megkívánja, hogy távol tartsuk, elvezessük a csapadékvizet. A termőföldeket, művelt területeket, egyéb füves felületeket lehetőség szerint meg kell óvnunk a belvizektől. Környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy a burkolt felületekről, épületekről koncentráltan elfolyó vizek károkat okoznak, vagy tervezetten eljutnak […]
továbbA csapadékvíz elvezetés fontos feladat burkolatokról lefolyó vizek, építményekről ereszcsatornán keresztül levezetett esővíz, füves területeken, művelt földeken keletkező belvizek esetében. Előfordul, hogy a csapadékvíznek nem tudunk befogadót találni, például nagyobb sík terület esetén nehezen megoldható a távoli árokba, patakba, vagy csapadékcsatornába továbbítás. Ebben az esetben lehetséges megoldás a szikkasztás. Alkalmaznak terepszint alatti szikkasztó rendszereket burkolatlan […]
továbbMi az a beton folyóka, milyen vízelvezető megoldásnak számít, hogyan történik a lefolyó kialakítása a burkolatban? Útmutató! Az összegyűlő, elvezetendő csapadékvizeket általában árokba vezetjük. Vannak esetek, amikor a víz kisebb mennyisége nem indokolja a hagyományos árok kialakítást, vagy nincs elegendő hely egy árok létesítéséhez. Ezekben az esetekben alkalmazzuk a folyókákat, legtöbbször burkolt kivitelben. Miért szükséges […]
továbbMiért fontos a vízelvezető árok, hogyan történik egy vízelvezető árok építése, milyen burkoló elemet érdemes használni, hogyan és ki tisztítja? A lehulló csapadék az élővilág, a mezőgazdaság számára nagyon fontos és hasznos, azonban az összegyűlő esővíz, olvadó hó az építményekben és a talajon károkat is tud okozni. A vízelvezető árok egy burkolt területen összegyűlő csapadékvíz, […]
továbbA zsalukő egy üreges beton elem, egy javarészt betonból álló öntvény. Az építkezést egyszerűsíti, gyorsítja, a zsaluzatot helyettesíti, kiváltja. Zsalukő fajták A hagyományos zsalukő 50x30x23 cm méretű. Gyártanak többfélét, de az 50 cm hosszúság azonos. 25 cm magas zsalukövek is kaphatók. Egy gyártó választéka például a következő (mm-ben): Hosszú Széles Magas 500 150 250 500 […]
továbbAz útépítés az építőipar egyik nagyon fontos szegmense. De vajon miként fest az útépítés folyamata, mi az aszfaltozás menete és miért olyan fontos? Az utakat szinte mindannyian használjuk, kilépünk az ajtón és egy gyalogúton (járdán), vagy egy utcán találjuk magunkat. Vonattal, repülővel, hajóval utazva sem tudjuk elkerülni az utakat, az állomásokra az utak segítségével jutunk […]
továbbMi a különbség, hogy ismerjük fel, mennyi a megengedett sebesség; díjköteles, vagy nem? Forgalmi irányonként többsávos külterületi utakon felmerülhet a kérdés, hogy autópályán, autóúton, vagy főúton haladunk. Mi a különbség, mikor kell útdíjat fizetnünk, mennyi a megengedett sebesség, milyen szabályok érvényesek? A magyar országos közúthálózat útkategóriák szerinti besorolásban (gépjárműközlekedésre vonatkozóan) a következő: Főhálózat Autópályák Autóutak […]
továbbA talaj a magas- és mélyépítés egyik legfontosabb tényezője, hiszen az alapozás, a teherelosztás, a teherviselés a talajnál, a földmunka megfelelő minőségű végzésénél kezdődik. A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege. Kialakulásának lépései: fizikai aprózódás, kémiai és biológiai mállás. A talaj tulajdonságait meghatározza a különböző mérettartományba eső talajszemcsetípusok aránya, a víztartalom, a képződő humusz mennyisége, […]
továbbA remix —az építőiparban és azon kívül— a már meglévő alapanyagok újrakeverését jelenti, amely során más, jobb tulajdonságú végterméket kívánnak létrehozni. Mi is az a remix pontosabban? Leggyakrabban zenei kifejezésként találkozunk vele. A több évtizeddel korábban készült felvételek többféle újrakeverésével találkozunk a zenében, a legegyszerűbb az, amikor a hangszerelés, zenei alap és énekszólam csak kismértékben […]
továbbAz útépítés a burkolat készítést követően az úttartozékok elhelyezésével fejeződik be, ezek a burkolatjelek, jelzőtáblák, korlátok, védőkerítések. A jelzőtáblákat már ismertettük, ebben a cikkben az útburkolati jelekre koncentrálunk. Az útburkolati jelek hasonlóan fontosak, mint a közlekedési táblák. Milyen fajtáik vannak, és hogyan történik a felfestésük? Az útburkolatjelek kezdetben Az útburkolati jelek alkalmazását már a gépkocsi […]
továbbA geotextília igazi jolly joker, legyen szó járdákról, zúzottkő utakról, medencékről, garázsbejárókról vagy akár a kert beépítéséről. Mérsékli a gyomosodást, gátolja a burkolatok süllyedését, megakadályozza, hogy a zúzottkő a talajba keveredjen, szűri a talajvizet és védi a tófóliákat. Lássuk, hogyan működik ez a remek alapanyag? Mit kell tudnunk róla, ha magunk is fel szeretnénk használni? […]
továbbAz ókorban és a középkorban az utakat szinte kizárólag kőből készítették. Az útburkolatok egyszerűbb, vagy díszesebb faragott kőből készültek. Kockakő burkolatokat később, a 19. és 20. században is nagyarányban építettek. Ismerünk nagykocka (18×18 cm) és kiskocka (12×12 cm) burkolatokat. A kockakő burkolat (különösen a kiskockakő) a köznyelvben „macskakő” elnevezéssel terjedt el. Vajon miért macskakő? Erre […]
tovább