Ereszcsatorna szerelés, felrakás, árak
Miként történik az ereszcsatorna szerelése, hogyan kell felrakni a csatornát, milyen ára van ennek a munkálatnak? Hová lehet tovább vezetni a vizet? Minden információ, egy helyen.
Sokszor csak csapadékosabb időjárás beköszöntével ismerjük fel az ereszcsatornák fontosságát, esetleg a már kiépített rendszer hiányait, hibáit. Épületeink védelme, udvarunk használhatósága érdekében időben, lehetőleg az épület kialakításával együtt célszerű az esővíz elvezetést is megoldani.
Egy mondás szerint az épület csatorna nélkül is kész, de nem sokáig…
Miért fontos az ereszcsatorna?
Építményeink tetőjéről a csapadékvizet célszerű elvezetni, hogy ne a falat és a lábazatot áztassák.
Egy átlagos épület, családi ház teteje nem különösebben nagy, de egy heves esőzés során komoly vízgyűjtővé válik, jelentős mennyiségű víz folyik le ereszcsatornán keresztül rendezett módon, vagy ennek hiányában a legrövidebb utat megtalálva szabályozatlanul. A hosszabb ideig rendezetlenül lefolyó víz erősen károsítja az épületet.
A tető aljára szerelt, megfelelő lejtésű ereszcsatorna a tető egyik oldalára vezeti a tetőről összegyűlő vizet, ahonnan egy függőleges csatornán keresztül folyik a terepszintre. Igen lényeges, hogy a terepszinten hogyan, hová folyik tovább a csapadékvíz. Ha nem oldjuk meg körültekintően a tovább vezetést, hiába csatornáztuk be a tető alját, lent a víz még kárt tud okozni, ami az épületen belül penészedéshez vezethet.
Az ereszcsatorna felrakása, szerelése, a víz tovább vezetése
Mielőtt sebtében nekifognánk az ereszcsatorna építésnek, gondoljuk át, tervezzük meg az egész rendszert. Hová tudjuk elvezetni az épületről összegyűjtött vizet? Van-e árok a telkünk előtti utcában, ahová bevezethető? Van-e zárt csapadékcsatorna közterületen, ahová beköthetjük? Célszerű a végéről, az elvezetéstől indulni (alulról felfelé kigondolva a víz útját).
Az ereszcsatorna vizének tovább vezetése során figyelembe kell venni a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK), melynek 47.§ (8), (9), (10) bekezdése szövegét így összegezhetjük:
A telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Tehát a rendelet szerint (és a józan ész alapján) nem ereszthetjük rá a csapadékvizet a szomszédra, közterületre szabályozatlanul, hozzájárulás nélkül.
A függőleges ereszcsatorna levezetésből szabályozatlanul kiengedett víz az épületet is károsítja és korlátozza a szomszédos terület használhatóságát.
A fent idézett kormányrendeletnek megfelelő, szabályozott ereszcsatorna bekötés, illetve kivezetés épületünket védi az elázástól és nem okoz problémát a szomszédos területen.
Ha nincs mód az elvezetésre, szóba jöhet az elszivárogtatás, vagy összegyűjtés is. Ha van rá lehetőségünk, hordóban tárolhatjuk és öntözésre használhatjuk a csapadékvizet. Ez eseteben is gondolni kell a tovább vezetésről egy túlfolyón keresztül, ha megtelne a hordó. Ha viszont nincs módunk összegyűjteni, vagy árokba, zárt csatornába vezetni, akkor lehetséges az elszivárogtatás. Ennél a megoldásnál egy minimum 50 cm mély, kaviccsal töltött víznyelő gödör létesítése ajánlott, ami ne közvetlenül az épület mellett legyen. Ez a rendszer elvileg képes elszivárogtatni a tetőről lefolyó csapadékvizet, de működését figyelni kell, hogy nem okoz-e vizesedést az épület lábazatánál, mert akkor más megoldás ajánlott.
Miután megterveztük az ereszcsatorna vizének tovább vezetését, folytathatjuk az előkészítést. Jelöljük ki, hogy az épület melyik oldalán (melyik sarkán) fogjuk a függőleges levezetést megoldani. Ezt követően foglalkozzunk a tető alatti csatornával.
Az ereszcsatorna szerelés egyszerűnek tűnik, hiszen csak a csatornavályút tartó elemeket kell megfelelő távolságra felcsavarozni, és a csatornaelemeket bele csúsztatni. Amennyiben a tető és a csatorna egyszerre épül, akkor az ács és a bádogos (gyakran ugyanaz a szakember egyszemélyben) összedolgozik és valóban egyszerű a szerelés. Viszont, ha utólag kell feltenni a csatornát, kiderülhet, hogy nincs hová rögzíteni a tartókat. A kinyúló szarufák vége lehet, hogy nem függőlegesre vágott, vagy az ereszalja deszkával borított. Ilyen esetekben vagy le kell bontanunk a borító lécet, vagy pótlólag fel kell szerelnünk egy végigfutó deszkát, amire rászerelhetjük a tartókat.
Fontos, hogy a csatornavályú belső pereme 1,5-2 centiméterrel a tető széle mögé kerüljön, hogy a tetőről belefollyon a víz.
A csatornának a függőleges lefolyó irányába kell lejtenie. Általában elegendő 0,3% esés, illetve nem szükséges 0,5%-nál nagyobb esés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy méter hosszon a csatornánk vége 3-5 mm-el legyen alacsonyabban a kezdeténél. Legbiztosabb a vizes próba, miután ideiglenesen rögzítettük a tartókat és belehelyeztük a csatornaelemeket. Ha végigfolyik a pár liter víz, amit beleöntöttünk, véglegesre felcsavarozhatjuk a tartókat, beilleszthetjük az elemeket. Ha megáll a víz, kicsit emeljünk, vagy süllyesszünk az egyes tartókon. Az elemeket többféle méretben beszerezhetjük, általában 1 m-től 6 m-ig.
Fontos tudni, hogy mit jelentenek a csatorna típus jelölések. Általában 25, 33, 40 és 50 jelű elemeket vehetünk. Ezek a számok a félkör alakú csatornaelem kiterített hosszát adják meg. A leggyakoribb típusoknál ez azt jelenti, hogy a 25-ös jelű átmérője 105 mm, a 33-as pedig 153 mm átmérőjű. Az elemek illesztése anyaguktól függ. Ugyanez vonatkozik az elemek árára is.
Leggyakoribb a horganyzott lemezből készült csatornaelem. Az elemeket ennél a típusnál forrasztással rögzítik egymáshoz. Jó esetben több évtizedig eltart és szükség esetén festéssel is védhető.
Létezik műanyag bevonatú horganyzott lemez, ami tartósabb. Horganyzott lemezből gyártják és több réteg műanyaggal vonják be. Több színben kapható. Az elemeket egymásba kell illeszteni, aránylag egyszerűen. Műanyag alapanyagú csatorna is kapható, mely szintén egyszerűen szerelhető.
Az alumínium csatorna is hosszú életű. Az alumíniumot nem lehet forrasztani, az átfedéssel rakott elemek egymáshoz rögzítése popszegeccsel történik. Az átfedésnél ügyeljünk a folyásirányra.
Legtartósabb (és legdrágább) a vörösréz csatorna. Akár 80 évig is működhet hiba nélkül (megfelelően karban tartva). A vörösréz csatorna készítést jól felkészült szakemberre érdemes bízni, hogy a magas árát ellensúlyozó hosszú élettartamot és jó megjelenést biztosítsuk.
Fontos, hogy a vízszintes csatornaelemek, a függőleges levezető csövek, a kiegészítők (végelemek, csatlakozók, csatornatartók, bilincsek) összeillő anyagúak legyenek, nemcsak esztétikai szempontból, hanem a közel egyidejű tartósság biztosítása miatt is.
Az ereszcsatorna készítés költsége
Az ereszcsatorna építés költsége igen változó (mint minden egyéb építőipari munka esetében).
Függ attól, hogy a tetővel egyidejűleg építendő, vagy utólag, esetleg régit kellene újra cserélni.
Függ a csatorna anyagától, a munkaterület megközelíthetőségétől (milyen magas, mennyire szűk, stb).
2023 évi átlagos árakon 1 m ereszcsatorna és lefolyócső anyagára horganyzott lemezből mintegy 1500 Ft, alumíniumból megközelítőleg 2300 Ft. A kiegészítő elemek (rögzítő, bilincs, összefolyó) darabonként 1000-2000 Ft-ba kerülnek. Szakember alkalmazásával a munkadíj méterenként mintegy 3000-3500 Ft-ra tehető. Mindezt összerakva egy folyóméter átlagos horganyzott lemezes ereszcsatorna anyagköltsége mintegy 5000 Ft-ra becsülhető. Munkadíjjal együtt egy méter ereszcsatorna készítés hozzávetőlegesen 8-9000 forinttal számolható.
Összegezve:
Az ereszcsatorna feltétlenül szükséges egy épület tetején összegyűlő csapadék rendezett elvezetésére, hogy az építményt megvédjük az elázástól.
Lényeges az összegyűlt csapadék megfelelő tovább vezetése, hogy saját telkünkön és a szomszédos területeken ne okozzon elázást, kimosódást (a 253/1997. XII. 20. Korm. rendeletet is szabályozza a bekötést).
Odafigyeléssel házilag is építhetünk ereszcsatornát, azonban drágább anyagból több évtizedre szóló rendszert célszerű szakemberre bízni.
Az ereszcsatornánk valóban hosszú ideig működőképes maradhat, ha rendszeresen tisztítjuk, karban tartjuk, javítjuk. Erre másik cikkünkben adunk iránymutatást („Az ereszcsatorna tisztítása, lépésről-lépésre”).
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/vizelvezeto-arok/
https://utepitesakademia.hu/beton-folyoka/
Felhasznált irodalom:
https://ferfikezegyorara.hu/ereszcsatorna-szereles/
https://ezermester.hu/cikk-2075/Esocsatorna_szerelesi_fogasok
A fotók saját készítésűek.