Esővíz szikkasztó házilag, fajtái; szikkasztás útépítésnél

A csapadékvíz elvezetés fontos feladat burkolatokról lefolyó vizek, építményekről ereszcsatornán keresztül levezetett esővíz, füves területeken, művelt földeken keletkező belvizek esetében. Előfordul, hogy a csapadékvíznek nem tudunk befogadót találni, például nagyobb sík terület esetén nehezen megoldható a távoli árokba, patakba, vagy csapadékcsatornába továbbítás. Ebben az esetben lehetséges megoldás a szikkasztás. Alkalmaznak terepszint alatti szikkasztó rendszereket burkolatlan területek elvizesedésének megelőzésére is. Növekszik a jelentősége a vízáteresztő burkolatoknak, ez is a csapadékvíz szikkasztás egyik formája.

Esővíz szikkasztás épületek mellett, udvarokon

Az épületek tetején gyűlő csapadékvíz rendezett elvezetése az építmény ereszcsatornáján kezdődik. Ereszcsatorna nélkül a szabályozatlanul lefolyó víz károsítja a falat és a lábazatot is. Az ereszcsatornából levezetett vizet rendszerint az útmenti, vagy telekvégi árokba vezetjük, zárt csapadékcsatornába kötjük, vagy rézsűs területre terítjük. Az ereszcsatorna szereléséről másik cikkben itt írunk. Egyre gyakoribb az esővíz gyűjtése és hasznosítása, ebben az esetben a gyűjtő kapacitást meghaladó, túlfolyó csapadék tovább vezetése a feladat. Az ereszcsatorna vizét, illetve a túlfolyó vizet szabályozottan irányíthatjuk tovább, az előírásokat a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) tartalmazza, különösen annak 47.§ (8), (9), (10) bekezdése, mely szerint a telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

A rendelet fenti szövegezése szerint a szikkasztás megengedett, ha nem károsítja az építményeket, nem korlátozza az ingatlan használatot és nem sérti a szomszéd érdekeit.

Kisebb vízmennyiség esetén az épülettől távolabb elhelyezett kavicságy is elegendő lehet.

Nagyobb vízmennyiség befogadására a kavicsszivárgó is nagyobb kell legyen. Ebben az esetben az ideális szivárgó gödör építményektől legalább öt méterre legyen, mélységét pedig úgy alakítsuk ki, hogy az alja lehetőleg a mértékadó talajvízszint fölött legalább egy méterrel legyen. A gödröt vízáteresztó geotextíliával kell kiburkolni a kavicsfeltöltés előtt. A kavics nagy szemű legyen. A feltöltés után a tetejét is be kell burkolni geotextíliával. Ez az anyag a vizet átengedi, de földet, szennyeződést nem engedi a kavics közé jutni, így nem tömődik el a szivárgó rendszer. A kavicsréteg fölött a várható terhelés szerinti vastagságú föld visszatöltés, tömörítés szükséges. Minimum 20 cm földfeltöltés szükséges, nemcsak a teherbírás végett, hanem a kiszáradás elkerülésére is. Járműközlekedés esetén a földvisszatöltés felett fagyvédő homokos kavicsréteg szükséges (10-15 cm), majd valamilyen burkolat (pl. minimum 15 cm zúzottkő és 10 cm aszfalt). Kisebb terhelésre a burkolat lehet gyephézagos is (előregyártott hézagos beton lapok), így tovább növelhetjük a szivárgó hatást. A kavicsszivárgóba a csapadékvizet valamilyen csőrendszerrel vezessük be, pl. pvc anyagú csövekkel, amiket ki is luggathatunk, hogy menet közben is szivárogjon valamennyi víz a talajba. 

Egyszerűbben kivitelezhető és nagyobb szivárgó kapacitást biztosít a föld alá telepített szikkasztó blokk és a szikkasztó alagút. A szikkasztó blokk gyakorlatilag egy lukacsos műanyag doboz, amiből az odavezetett víz lassan és több irányban távozik a talajba. A blokkokat egymáshoz lehet csatlakoztatni vízszintesen és függőlegesen is, kihasználva a rendelkezésre álló helyet. A szikkasztó alagút a blokkhoz hasonló tároló, viszont csak egy irányban bővíthető. A blokkot és az alagutat is be kell burkolni vízáteresztő geotextíliával az eltömődés ellen. A munkagödörbe elhelyezett, textíliával burkolt blokkokra, vagy alagútra ugyanúgy vissza kell tölteni a földet, mint a kavicsszivárgó esetében. Teherbírása is a visszaterített föld vastagságától (minimum 20 cm, de inkább 50) és szükség esetén a burkolattól függ. A blokkba és az alagútba is csőrendszerrel juttatjuk be a csapadékvizet.

Szikkasztás útépítési, térburkolási munkáknál

Síkvidéki útépítési munkáknál a vízelvezetés megoldása során is felmerülhet, hogy reálisan nem tudjuk elérhető befogadó árokba, vízfolyásba, csapadékcsatornába vezetni az útmenti árok vizét. Ebben az esetben lehetséges a szikkasztás, amit gondosan meg kell tervezni, elő kell készíteni, a vízügyi hatósággal engedélyeztetni. Természetesen a szikkasztás lehetősége sok mindentől függ, milyen a talaj típusa, elegendően teherbíró marad-e az úttöltés az elszivárgó vizek hatására, milyen vízbázis, védett terület van a közelben, milyen következményei lesznek a szivárogtatásnak. Mindezeket a vizsgálandó körülményeket jogszabályok rögzítik.

Fentiekre tekintettel a közutak menti szikkasztás, szivárgórendszer csak akkor készül, ha erősen indokolt, valóban nem oldható meg (vagy nem gazdaságos) a csapadékvíz befogadóba továbbítása.  

Kezdjük felismerni, hogy nem feltétlenül kell mindent vízzáróan leburkolni. Az egyre gyakoribb villám árvizek megmutatták, hogy a burkolt, nem vízáteresztő felületekről koncentráltan lefolyó víz ilyen esetben nem tud a túlterhelt befogadóba jutni, károsítja a talajt, a termőterületet és alámossa az építményeket. 

A nem vízzáró, vagy nem teljesen vízzáró burkolatok alkalmazásának viszont megvannak a korlátai. Nagy forgalom, erős teherforgalom esetén a hagyományos, megfelelően teherbíró (és vízzáró) útpályaszerkezeteknek van létjogosultsága.

Kisebb terhelésre viszont kiválóan alkalmasak a nem vízzáró burkolatok, ami korábban gyakorlatilag a gyephézagos burkolóelemekben merült ki. Ezek előregyártott hézagos elemek, a hézagokba a talaj visszatölthető (ezért is ismerték ezeket „grünbeton” gyűjtőnéven).

A vízáteresztő burkolatok környezetvédelmi jelentőségét felismerve a kőburkolatokra készített, korábbi előírásokat és ismereteket összegző útügyi műszaki előírás (e-ÚT 06.03.43:2022 Kiselemes burkolatok) külön fejezetben foglalkozik a vízáteresztő térkő szerkezetekkel. A műszaki előírás részletesen ismerteti az alkalmazás feltételeit, mint például a maximális forgalmi terhelés, a talajtípus, vízvédelmi szempontok stb.

A műszaki előírás hivatkozik a vonatkozó jogszabályokra, melyekből csak kiemelve sorolunk fel hármat:

219/2004 (VII.21) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről

123/1997 (VII.18) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről

33/2000 (III.17)   Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról

Összegzés

A szikkasztást részben kényszerből alkalmazzák, amikor egy felületről, területről összegyűlő csapadékvíznek nem található észszerűen elérhető befogadója, nem lehet reálisan bevezetni egy gyűjtő árokba, patakba, vagy csapadékcsatornába (a vízelvezető árkokról itt írunk részletesen). Más esetben a hasznos területek elázásának megelőzésére, vízmosásos károk elkerülésére építenek szivárgó rendszereket, ahol a csapadékvíz elszikkadhat. Mindkét esetben fontos a várható vízmennyiség, ennek alapján kell a szükséges egyeztetéseket elvégezni, az előírt hozzájárulásokat, engedélyeket beszerezni.  A fent hivatkozott kormányrendeleteken, műszaki előíráson túl az érintett önkormányzatnak is lehet helyi rendelete egy tervezett szikkasztórendszerre vonatkozóan, érdemes utánanézni.

Amennyiben a szikkasztó rendszert úgy tudjuk megvalósítani, hogy megfelel a vonatkozó szabályoknak, fennállnak a létesítésnek megfelelő körülmények, nincsenek földtani, vízügyi, természetvédelmi kizáró okok, hasznos munkát végzünk. Csökkenteni tudjuk a csatornarendszerek terhelését, mérsékelni tudjuk a burkolatokról, ereszcsatornákból koncentráltan érkező esővizek károsító hatását.

Ide vonatkozó korábbi cikkeink:

https://utepitesakademia.hu/ereszcsatorna-szereles/

https://utepitesakademia.hu/vizelvezeto-arok/

https://utepitesakademia.hu/beton-folyoka/

Felhasznált irodalom:

https://precizfoldmunka.hu/esoviz-szikkaszto-fajtai/

https://www.tenderterv.hu/blog/esoviz-szikkasztas-a-vedekezes-megfelelo-eszkoze

219/2004 (VII.21) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről

123/1997 (VII.18) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről

33/2000 (III.17)   Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról

e-ÚT 06.03.43:2022 Kiselemes burkolatok

A fotók saját készítésűek.