Magyarországon a nagyhajózásra alkalmas vízi utak hossza eléri a 1638 km-t. Ennek a több mint 1500km-nek 85%-a állandóan hajózható, 15%-a pedig időszakosan használható hajózásra. A vízi úthálózat 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, 47% pedig a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik.

A Duna teljes hosszában hajózható, a Tisza viszont csak Tiszaburáig, kisebb hajók esetében pedig Tokaj vagy Vásárosnamény városáig.

Az alábbi szakaszok csak időszakosan hajózhatóak:

• Bodrog Tokajig
• Körös Köröstarcsáig
• Keleti-főcsatorna a Tiszalök és Balmazújváros közötti szakaszon
• Sió Siófok és Bogyiszló között
• Dráva.

A magyarországi országos közforgalmú kikötők az alábbiak:

• Győr-Gönyü, Budapest-Nagytétény, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Szekszárd, Baja, Mohács, Szeged
• itt pedig megtalálható a balatoni kikötők listája

Belvízi hajók esetében a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe lehet szállítmányt elhajózni, elhajóztatni. A Duna-Majna-Rajna teljes rendszerének összes hajózható része Rotterdamtól Szulináig tart, amely eléri az 3505 km-t.

A transzkontinentális vízi út földrajzi közepe Dunaalmásnál található, ami az 1752,5 dunai folyamkilométernél található. Európa teljes hajózható vízi úthálózata 25.000 km hosszú.