Forgalomszámlálás Magyarországon

Levéltári kutatások igazolják, hogy az első hazai átfogó forgalomszámlálás 1869 és 1876 között történt.

Kezdeményezője egy franciaországi közigazgatási-közmunkaügyi tanulmányút tapasztalatai alapján a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Út- és középítési szakosztályának irányítója, Hieronymi Károly mérnök, korábbi politikus volt. A számlálás az akkori „államutakra” terjedt ki. Abban az időben a közúti forgalom kizárólag állati erővel vont járművek forgalmából állt, és a szekerek mellett számolták az igavonó állatok számát is.

A következő, 1894-95. évi számlálás már a törvényhatósági (megyei) utakra is kiterjedt. Azt tapasztalták, hogy a forgalom csökkent az előzőekhez képest. A századfordulón megjelentek a géperejű járművek. 1910-ben összesen 937 személygépkocsi közlekedett Magyarországon. Az autók száma csak 1928-ban érte el a 10 ezret. Ez tette szükségessé a forgalomszámlálás oly értelmű kibővítését, hogy a járművek számán kívül azok jellegét, az állati és géperejű járművek súlyviszonyait is vizsgálták.

A következő, 1955-56. évi országos forgalomszámlálás Európában is úttörő elismert módszer volt. Lényege, hogy a rövid idejű számlálásokat a megfelelő napszak-, napi-, és havi szorzószámokkal évi átlagos értékre felszorozták, figyelembe véve a forgalomnak napközbeni, a hét egyes napjain, illetve az év különböző hónapjaiban tapasztalható ingadozását. Ez a módszer Murányi Tamás nevéhez fűződik. 1963-ban, 1970-ben és 1975-ben a számlálást az előző módszer továbbfejlesztett változata szerint végezték el. Az 1980-as számlálás is hasonló volt, míg a következő két számlálás 1984-86. valamint 1990 és 1992 között zajlott.

1995-től gördülő rendszerű forgalomszámlálásra álltak át, ami azt jelenti, hogy az ország úthálózatainak egyötödén folyik egyidőben felvétel, az úthálózat négyötöd részére pedig számított adatok állnak rendelkezésre. Jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is, járműosztályozó automatákat szereztek be.

2001 óta QLD típusú automaták is segítették a munkát és a fejlesztés a minél pontosabb adatok megszerzésére azóta is töretlen.

Forrás: Dr. Törőcsik Frigyes: 150 éves a magyar aszfaltútépítés Csongrád, 2017.