Forgalomlassítás, közlekedésbiztonság fokozás forgalomtechnikai eszközökkel
A burkolatjelek, jelzőtáblák, burkolatba épített elemek, kiegészítő létesítmények egyik igen fontos szerepe, hogy figyelemfelhívással, szükséges helyeken lassításra késztetéssel segítsék a biztonságos közlekedést.
A közútkezelőt panasz éri, ha nem jó állapotú az útburkolat és ezért csak lassan lehet haladni; valamint felújítás után intézkedést kérnek, mert a jó minőségű új burkolaton túl gyorsan mennek…
Ezt a problémát áthidalva manapság egy útfelújítás során már nagyobb figyelmet kap a beruházók részéről a kiegészítő forgalomtechnikai jelzések, berendezések alkalmazása a közlekedésbiztonság növelésére.
Figyelemfelhívás burkolatjelekkel
A hagyományosan alkalmazott hossz- és keresztirányú jelzéseken (záróvonal, terelővonal, gyalogátkelőhely, elzárt terület stb.) túl egyre több praktikus megoldással találkozhatunk.
Akusztikus burkolatjelek:
Gyorsforgalmi utakon és néhány többsávos külterületi főúton a forgalmi sáv szélét jelző folyamatos optikai vonal olyan kialakítású, hogy a vezető számára jól észlelhető morgó hangot ad arra ráhajtáskor. Fáradság, figyelmetlenség esetén ez igen hasznos, időben tud lassítani, korrigálni a járművezető. 2×1 sávos normál utakon előfordul, hogy a záróvonal ilyen, akusztikus kialakítású. Ez egy jó figyelmeztetés a gyorsan hajtó, ívet „levágó” autósnak, hogy rossz helyen jár, túl gyorsan halad. Ide soroljuk a keresztirányú figyelemfelhívó akusztikus burkolatjeleket is, melyeket lakott területtől távolabb, csomópontok, vagy egyéb veszélyesebb helyek előtt alkalmaznak.
Eltérő színű burkolatjelek:
Elsőként az ideiglenes burkolatjeleknél alkalmazták a sárga színt (a hagyományos fehér helyett). Hasznos, jól működő megoldás a feltűnő színnel jelzett gyalogátkelőhely. Praktikusan a veszélyesnek minősülő (kedvezőtlen baleseti helyzetű) helyszíneken alkalmazandó, ha minden átkelő ilyen lenne, elvesztené a figyelemfelhívó jelleget.
Sötétben is jól látható burkolatjelek:
A burkolatjelek alapvetően fényvisszaverő kivitelűek, azonban vannak olyan helyek, ahol nem éri elegendő fény a burkolatot, nem kap visszaverhető fényt. A kerékpárok lámpája nem elég erős ahhoz, hogy a jelekről a lámpafény visszaverődjön, ezért fejlesztették ki a foszforeszkáló, vagy fluoreszkáló jeleket, melyek sötétedés után egy ideig bizonyos fényerővel világítanak, így segítve a kerékpáros forgalmat közvilágítás nélküli útszakaszokon.
Prizmák:
A burkolatjelekhez soroljuk a burkolatba süllyesztett fényvisszaverő, vagy fényt adó prizmákat is, melyek különösen korlátozott látási viszonyok között segítik az iránytartást, jelzik a veszélyesebb helyeket. Jó látási körülmények esetén a pici szintkülönbség egy döccenéssel figyelmeztet.
A burkolatjelekről bővebben másik cikkünkben írtunk.
Figyelmeztető, tájékoztató előjelző táblák
A közúti jelzőtáblák típusát, fajtáját közismert nevén a „KRESZ” tartalmazza, mely teljes nevén a többször módosított 1/1975 (II.5.) KPM-BM Együttes Rendelet a Közúti Közlekedés Szabályairól. Ez a szabályzat tartalmazza a szigorúan betartandó elsőbbséget szabályzó, az utasítást adó, a tilalmat, korlátozást és veszélyt jelző táblákat. Ezekről részletesebben írunk egy korábbi cikkünkben.
A tájékoztató táblák körében van inkább lehetőség az egyes helyzetekhez igazodóan a várható forgalmi szituáció előjelzésére.
Igen hasznos eszköz a kiegészítő tábla, ami segít az előttünk álló csomópont, vagy forgalmi helyzet felismerésében, fel tudunk készülni a szükséges manőverre.
2×2 sávos útpályán szintbeni csomópontban nagy segítség a befogadósáv előjelzése a balrafordulásra felkészülve.
Szintén fontos információ széles, többsávos útról balra fordulás előtt az, hogy a mellékutat egy kerékpárút keresztezi, így a kerékpárforgalomnak is elsőbbséget kell adjunk. Ennek előjelzése nélkül ezt nehezebben tudnánk a balrafordulás előtt felmérni és veszélyes szituációba kerülhetnénk.
Jól bevált az egyre több útszakaszon látható változtatható jelzésképű tábla, mely szinte azonnal tud alkalmazkodni az aktuális helyzethez és figyelmeztetést ad időjárási helyzetről, balesetről, torlódásról, akadályról.
Forgalomlassítás geometriai eszközökkel
Vannak helyszínek, forgalmi szituációk, sűrű baleset előfordulású szakaszok, ahol nem elég a várható helyzetet előjelezni, a veszélyre figyelmeztetni a közlekedőket, hanem el kell érni, hogy ne lépjék túl a megengedett maximális sebességet, illetve a megelőző szakaszhoz képest csökkentett sebességgel érkezzenek egy helyszínre. A rendőri jelenlétnek korlátozott az időtartama, fix sebességmérőt sem lehet minden nagyobb kockázatú helyre telepíteni, így sokszor csak fizikai akadályokkal biztosítható a sebességcsökkentés.
Függőleges eszközök:
Az útpálya szintjének bordaszerű megemelése, köznyelven „fekvőrendőr” alkalmazása körültekintést igényel. A szintemelés sokszor túlzó kialakítású, egy alacsonyabb járművel lépésben haladva is nehezen tudunk károsodás nélkül átjutni rajta, nem mindenki közlekedik indokolatlanul magas „álterepjáróval”. A fekvőrendőr sokszor nem éri el a célját, a rajta átvergődött autós felgyorsít majd nagyot fékez a következő borda előtt, ami zajterhelés és károsanyag kibocsájtás szempontjából is kedvezőtlen.
Sebességcsökkentő borda (fekvőrendőr) — Forrás: www.vezess.hu
Másik megoldás a küszöb emelés, vagyis a pályaszint megemelése a fekvőrendőrnél nagyobb hosszon, esetleg egy csomóponti felületen. Evvel hasonló a probléma, nem gumi- és futóműbarát megoldás.
Ezeket a szintkülönbséget jelentő megoldásokat szabályszerűen jelezni kell (táblákkal, prizmákkal), hogy a közlekedő számítson az akadályra. Jelzés nélkül sérülés esetén a közútkezelő kártérítéssel tartozik!
Vízszintes eszközök:
A függőleges eszközöknél barátságosabb megoldások, nem kell a kerekünket, a kipufogónkat, vagy az autónk alját féltenünk.
Elsősorban pályaszűkítések, elhúzások tartoznak ebbe a csoportba.
A sávelhúzás indokolt lehet pl. településre bevezető úton, gyalogátkelő előtt, iskola térségében.
Másik lehetséges megoldás a pályaszűkítés, vagy az evvel kombinált forgalmi sáv elhúzás. Mindkét esetben fontos a megfelelő és előírás szerinti jelzésrendszer (jelzőtáblákkal, burkolatjelekkel, prizmákkal) a megfelelő és időbeni észleléshez. Meggondolandó, hogy az akadályokat hogyan határoljuk. A kiemelt szegélyes kialakítás hatékony, de kis figyelmetlenség kerekünk, vagy a futómű sérülését okozhatja. Barátságosabb megoldás az úgynevezett „K” szegély, mely ferde oldalú, véletlen ráhajtás esetén nem okoz sérülést.
Körforgalom:
A forgalomlassító, biztonságot fokozó forgalomtechnikai megoldások közé tartozik a körforgalmi csomópont is, hiszen geometriai kialakítása sebességcsökkentésre készteti a járművezetőket. A körforgalmakról részletesebben írtunk, melyet itt olvashatnak.
Egyéb eszközök:
Ide sorolhatjuk a gyalogos biztonságot fokozó, időszakos sebességkorlátozást jelző rendszereket is, melyeket forgalmas külterületi szakaszokon telepítenek. Az átkelni szándékozó gyalogos gombnyomására aktivizálódik a sebességkorlátozás, egyéb esetben nem beavatkozva a forgalom áramlásába.
Létezik olyan jelzőlámpás kialakítás, mely a csomópont, vagy gyalogátkelőhely előtt méri a sebességet és a megengedettnél gyorsabban haladónak piros jelzést ad (így „büntetve” a gyorshajtást).
Összegezve:
A forgalomtechnikai megoldások a figyelem felhívásával, a várható helyzetek előjelzésével, a sebességcsökkentés kikényszerítésével hatékonyan képesek a közlekedésbiztonság növelésére.
Alaposan át kell gondolni azonban, hogy az egyes megoldások milyen útkategóriában, milyen útvonal típusnál alkalmazhatóak. Sebességcsökkentő borda (fekvőrendőr) országos közúton nem alkalmazható, de helyi úton, lakó úton is célszerűbb lehet egyéb megoldást használni.
Meg kell találni a leghatékonyabb olyan megoldást, amit a közlekedők nem bosszantásként éreznek és nem durva beavatkozást jelent a forgalom számára, valamint nem növeli a környezeti terhelést. Egy okos forgalomtechnikai módszert a közvélemény is elfogad, amikor tapasztalhatóan hozzájárul a biztonságos közlekedéshez.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/utburkolati-jelek-felfestese/
https://utepitesakademia.hu/kozlekedesbiztonsag/
https://utepitesakademia.hu/szalagkorlat/
https://utepitesakademia.hu/kozlekedesi-tablak/
https://utepitesakademia.hu/turbo-korforgalom/
Felhasznált irodalom:
„KRESZ” -Többször módosított 1/1975 (II.5.) KPM-BM Együttes Rendelet a Közúti Közlekedés Szabályairól
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet:
A nem saját fotók eredetét a képeknél feltüntettük.