Járda betonozás: A beton járda készítése (lépésről-lépésre)

Járdaépítés előtt az első lépés átgondolni a tervezett gyalogút szerepét, funkcióját. Udvari járófelület saját használatra, kerítés melletti járda saját és közforgalomra, közút melletti járda közforgalomra, közös járda és kerékpárút; mindegyik más kialakítást igényel. Ha járdánkat mások is használhatják -mert pl. közterületen van-, szabványos kialakítású kell legyen, megtervezve, engedélyeztetve. Csak házi használatra, magánterületen egyszerűbb járdát készíteni, de a lakók, látogatók biztonságára ez esetben is gondolnunk kell. Ha egyben kapubejáróként is használni fogjuk, akkor a járműterhelést is figyelembe kell vegyük. Most elsősorban az egyszerűbb, elsősorban házi használatú járdák, kocsibejárók építésére koncentrálunk, amit akár házilag is elkészíthetünk, legegyszerűbben betonból.

Járda betonozás menete

Előkészületek

A ház körüli, udvari járdák, kocsibejárók helyét gondosan ki kell jelölni a járda betonozás előtt, figyelembe véve az adottságokat, esztétikai és használhatósági szempontokat. A szélességet úgy kell tervezni, hogy a növényektől, kerti bútoroktól távolságot kell hagyni a kényelmes közlekedés végett. Egy gyalogosra átlagosan 75 cm számolandó. Ha épülethez, kerítéshez csatlakoztatjuk, akkor mintegy 25 cm-t el kell hagyni, vagy ennyivel szélesebbre kell vegyük, hogy a kihasználható hasznos felület elegendő legyen. Kocsibejárónál az autónk szélességéhez célszerű 50-50 cm-t hozzáadni. Ezután elő kell készíteni a területet. Ki kell emelni a nyomvonalból a földet, úgynevezett „tükröt” kell készíteni, amibe a járda anyagát beépítjük. Az altalajt egyengessük, tömörítsük. Célszerű minimum öt centiméteres homokos kavics (sóder) elterítése az altalajra, szintén tömörítve. Járda esetében, ha csak gyalogos közlekedés lesz, elegendő 8 centiméter vastag betonburkolat. Kocsibejáró esetében 15 cm betonvastagságot érdemes alkalmazni kb. 10 cm tömörített sóder alapra. A járda, kocsibejáró tervezett felső szintjéből kell visszaszámolnunk és kijelölnünk a földmunka mélységét. Ha a járdánk egy szakaszán át fogunk hajtani autóval, akkor ott is az erősebb szerkezet készüljön.

Az építendő járdánk oldalsó megtámasztása alapvető fontosságú. Ezt alap esetben zsaluzással biztosítjuk. A zsalu adja meg a tervezett magasságot is. Legalkalmasabb a 2,5 centiméteres deszkák használata, karókkal megfelelő sűrűséggel rögzítve, a beton tömörítés során jelentkező igénybevételre is számítva. „Zsaluzás, betonvasalás” című korábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesebben a zsaluzással.

A járda betonozás során a zsaluzás helyett építhetjük szegélyek közé is a járdánkat. Ez leggyakrabban előre gyártott betonszegély, mely lehet kiemelt szegély (12-15 cm-rel megemelve a járófelületet az útpályától, tereptől), ferde szegély (kapubejárónál), süllyesztett szegély, vagy kis magasságú járható szegély („K” szegély), vagy kis terhelésre vékony kerti szegély. Helyszínen készített (monolit) szegély is alkalmas, de az külön zsaluzást és kötési időt igényel a burkolat építés előtt. A szegély készülhet faragott kőből is (sok évtizeddel ezelőtt alkalmazták nagy tömegben). Az oldalmegtámasztás lehet burkolt folyóka is (ha a vízelvezetés miatt ez indokolt).

Bonyolultabb, íves vonalvezetést vagy rövid szegélyek közé célszerű építeni, vagy fémlemez vagy műanyag zsaluval, mely a kívánt görbületre alakítható.

Minden járdánál meg kell oldani a csapadékvíz lefolyását. Az előkészítés során el kell dönteni, hogy melyik irányba lejttessük járdánkat és ha várhatóan nem szivárog el a csatlakozó terepen, akkor hogyan vezessük tovább a vizet. Lehetőleg a környező építményekkel ellentétes oldalra döntsük a felületet. Beton járda esetén a szokásos oldalesés 1,5%, vagyis például 1 m széles felületen 1,5 cm-rel legyen lejjebb a járda kiválasztott oldala.  Másfél százalék az ideális, de egy százaléknál ne legyen kevesebb, mert megállhat rajta a víz; két százaléknál pedig ne legyen több, mert az télen csúszásveszélyes lehet.

Az előkészítésnél arra kell még ügyelni, hogy körülbelül két méterenként keresztben is legyen egy-egy deszka, ami biztosítani fogja a szilárdulásból és a használat alatti hőmérsékletváltozásból adódó repedésmentes hőtágulásokat. Ha nem készítünk ilyen dilatációt, a keletkező repedések szabálytalanok lesznek és azoknál fog idő előtt elindulni a tönkremenetel.

Betonkeverés

A járda betonozáshoz szükséges beton anyag biztosítására alapvetően három lehetőségünk van:

• Kis mennyiség esetén házilag kézzel megkeverhetjük (talicska, lemezlap, lapát, vödör, slag, védőeszközök). Az arányokat vagy tapasztalatból vesszük, pl. egy lapát cementhez 4-5 lapát sóder (ha durva szemcsés, lehet helyettesíteni 1-2 lapátot folyamhomokkal is), vagy a szakirodalom alapján pontosabban határozzuk meg (pl. 1 tömegrész cement, 6 tömegrész sóder, 0,6 tömegrész víz -részletesebben „Beton keverési arányok, avagy a beton készítése házilag” című korábbi cikkünkben), vagy szakember segítségét kérjük. A vízmennyiséget úgy állítsuk be, hogy földnedves betont kapjunk. Minimális mennyiség esetén alkalmazhatunk zsákos készbetont is, melyhez csak vizet kell adagolnunk.
• Nagyobb mennyiség esetén alkalmazzunk, béreljünk betonkeverő gépet. A keverési arányok megegyeznek a fentiekkel.
• Hosszabb járda, kocsibejáró esetén, nagy anyagszükségletre (vagy speciális körülmények között, pl. hideg idő) rendeljünk betont, így egyenletes, jó minőséget kapunk, szükség esetén a bedolgozást segítő, a tartósságot növelő adalékokkal.

Beépítés

Ha kész a földmunka, a zsaluzás vagy a szegély építés, elterítettük és tömörítettük a homokos kavics ágyazatot, kezdődhet a megkevert, vagy kiszállított beton bedolgozása. Igyekezni kell az anyag egyenletes elterítésére, különösen a sarkoknál és a széleken. Házilagosan a tömörítést egy döngölőfával végezhetjük.

Amikor elértük a megfelelő magasságot, egy léccel húzhatjuk egyenesre a felületet, az oldalesésre is ügyelve, szükség esetén vízmértékkel, a vízszintesből levonva a szükséges néhány centimétert (a másfél százalék eléréséhez). A járda, kocsibejáró felületét célszerű nem túlzottan lesimítani, inkább durvábbra hagyni, a téli síkosságra is gondolva.

A járda és kocsibehajtó betonburkolatát nem feltétlenül kell vasalással erősíteni. Ha mégis erősebbre szeretnénk készíteni, egy síkháló megfelel erre a célra, amit a beton vastagság közepére helyezzünk. A háló elkészítését bízzuk ebben gyakorlott szakemberre, ismerősre. A háló alatt, felett, között különösen ügyeljünk az elterítésre, tömörítésre.

Utókezelés

A hőtágulás miatt elhelyezett dilatációs keresztléceket a beton kötésének kezdetekor (amikor már nem folyik az anyag) érdemes óvatosan eltávolítani.

A zsaluzatot átlagosan két nap elteltével célszerű lebontani.

A betont ne hagyjuk kiszáradni, csak így éri el a kívánt szilárdságot. Eláztatni sem szabad, mert az kimossa a cementet, de mindig tartsuk nedvesen, és védjük a közvetlen esőtől, széltől és napsütéstől is. Kötés közben két hétig érdemes rendszeresen locsolni. Letakarhatjuk nedves vászonzsákkal is. A környező földből is nedvességhez juthat, azonban ez nem biztos, hogy elegendő.

Ha a burkolat építés előtt nem készítünk szegélyt, a kizsaluzást követően azonnal el kell végezni a földfeltöltést és tömörítést az oldalmegtámasztás végett, nehogy az új burkolat széle letöredezzen.

A beton 28 napig köt (kis mértékben még ez után is), de egy hét alatt már eléri szilárdságának 70%-át, ekkor már ráléphetünk a járdánkra. Személyautóval inkább két hetet várjunk a terheléssel.

Járdát építhetünk más anyagból is, térkőből, vagy aszfaltburkolattal, azonban ezek megfelelő minőségű és esztétikus kialakítása szakmunkát igényel.