A közlekedés és a közlekedésbiztonság fogalma, tudnivalói

Közlekedés és biztonság? A közlekedés veszélyeket rejt, hogyan lehet biztonságos? Mi befolyásolja a közlekedésbiztonságot? Mit tehet a közlekedő ember a közlekedés biztonsága érdekében?

„A közlekedés veszélyes üzem”, mint mondják. A közlekedés nélkülözhetetlen, mint tudjuk.

A fenntartható közlekedés működtetése, biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A helyváltoztatás, az áruszállítás önmagában is veszélyforrás, az egyre növekvő közlekedési igény és a gyorsuló közlekedés még több veszélyt rejt magában. A közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket okoznak. Egyetlen halálos közlekedési baleset is eggyel több az elfogadhatónál, ezért egyre nagyobb figyelmet kap a közlekedés biztonságának növelése.

A légi-, vízi- és vasúti közlekedés biztonságának fokozása nagyon fontos, de ezekben a közlekedési módozatokban sokkal kisebb a közlekedő ember lehetősége és szerepe, mint a közúti közlekedésben, így ebben a cikkben főleg az utakra koncentrálunk.

Mitől függ a közúti közlekedés biztonsága?

Alapvetően a közúti közlekedést három tényező befolyásolja:

• jármű
• útpálya
• közlekedő ember

Az ember az első két tényezőnél is jelen van, hiszen az utakat és járműveket az ember tervezi, irányítja és végzi a készítést, a fenntartást. Ezért hangsúlyozzuk ki a harmadik tényezőnél a közlekedő embert, aki gyalogosan, vagy járművel használja az utat.

A jármű

A gépjárművek egyre jobban felszereltek, egyre több biztonsági berendezést találunk bennük. Ezek az eszközök a balesetek elkerülését, illetve súlyosságuk csökkentését szolgálják és részben az emberi hibákat korrigálják. Egyre növekszik az új autókba kötelezően beépítendő eszközök száma. Például ma már természetes, hogy új autót biztonsági öv nélkül nem kapunk. Az autók egyre jobbak, biztonságosabbak. Az utakon futó járművek életkora és futásteljesítménye igen eltérő, de a baleseti okok közül a műszaki hibák a legkisebb részarányt képezik. Aktív biztonsági berendezéseknek nevezzük azokat, melyek a balesetek elkerülését segítik, mint pl. a blokkolásgátló, a menetstabilizátor, vagy a távolságtartó. A passzív biztonsági eszközök a már bekövetkezett baleset következményeit csökkentik, mint például a biztonsági öv, vagy a légzsák.

Az útpálya

Az utakat úgy tervezik, hogy a megengedett sebességgel és a többi szabály betartásával, átlagos időjárási körülmények között átlagos járművel, átlagos vezetési képességekkel biztonságosan tudjunk haladni rajtuk. A tervezők azonban gondolnak a lehetséges balesetekre is és a „megbocsátó út” szellemében alakítják ki az utat és környezetét. Ez azt jelenti, hogy például az útmenti szalagkorlát bizonyos mértékig rugalmas, deformálódik, elnyeli az ütközési energia egy részét, valamint földbe süllyesztve kezdődik és végződik. Az útmenti rézsűket lehetőség szerint lankásra tervezik, pályaelhagyásra is gondolva. A kiemelt szegélyek kezdetét lebuktatják, vagy befordítják a forgalommal szemben. Hosszabb ideje már kerülik az úthoz közeli fatelepítést.

A közlekedésbiztonság növelését eredményezik természetesen a nagyarányú gyorsforgalmi- és főút fejlesztések, csomópont átépítések, valamint kedvezően hat a mellékutak rendbetételének megindulása.

A közlekedő ember

Az ember a közlekedésben lehet gyalogos, járművezető, vagy utas egy járműben.

Utasként leginkább annyit tehetünk, hogy használjuk a minket illető passzív biztonsági eszközöket (biztonsági öv), nem vonjuk el a vezető figyelmét, szükség esetén óvatosságra intjük, illetve probléma esetén (fáradtság) megállást javaslunk. Tájékozódásban segíthetjük a járművezetőt, ha igényli.

Gyalogosként és járművezetőként nagyon sokat tehetünk a közlekedésbiztonságért (és sajnos ellene is…), ezért alábbiakban részletesen erről írunk. Itt most csak három örökérvényű irányelvet idézünk, mely Dr. Gerhard Munsch közlekedés pszichológustól származik:

• A tilost sohasem
• A kötelezőt mindig
• Olykor még a megengedettet sem

Baleseti statisztikák

A bekövetkezett balesetek nyilvántartása, elemzése, vizsgálata alapvető a balesetmegelőzésben. A nyilvántartás a közútkezelők és a rendőrség hatásköre. Elsősorban a halálos és súlyos kimenetelű baleseteket elemzik, ezt a közútkezelőkön és rendőrségen túl a szakmai intézmények végzik (egyetemek, tudományos intézetek, tervező irodák, szakmai tudással bíró társadalmi egyesületek vagy civil szervezetek, érdek szervezetek).

Az alábbi táblázat az EU országaiban 2019-ben történt halálos baleseteket részletezi, függőlegesen látjuk, hogy az áldozatokat gyalogosan, vagy milyen járművel haladva érte a baleset, vízszintesen pedig az látható, hogy mi volt a másik jármű a balesetben (az utolsó oszlop a másik jármű nélküli eset -pl. pályaelhagyás, tárgynak ütközés).

A táblázatból az látszik, hogy a bekövetkezett halálos balesetek majd fele személygépkocsival esett meg. Ezen belül magas a másik személyautóval ütközés, de a legtöbbnél nem volt másik jármű! Ez az utóbbi adat nagyarányú gyorshajtást, vezetési hibát, figyelmetlenséget, vagy vezetésre alkalmatlan állapotot feltételezhet (részletes okok ismerete nélkül). A személygépkocsis balesetek után a sorrendben a gyalogos, a motoros és a kerékpáros balesetek következnek (nyilván a sérüléstől nem, vagy kevéssé védett kategóriákban).

Az elmúlt évek adatait elemezve a 2020-ban kedvező változást tapasztalhattunk Magyarországon és az egész EU-ban. Lényegesen csökkent a balesetek száma minden súlyossági szinten. A következő táblázatban látjuk a halálos balesetek 2020 évi számát, a fajlagos érték csökkenését, a tíz éves csökkenő tendenciát, valamint a 2019/2020 arányt az EU-ban és ebből Magyarországon.

Magyarországon gyorshajtás miatt a balesetek 34%-a következett be. Abszolút gyorshajtás és relatív gyorshajtás egyaránt szerepel ezek között. Relatív gyorshajtás, amikor a megengedett sebességhatárt nem lépi túl a jármű, de az időjárási helyzet, útállapot, forgalmi szituáció, vagy egyéb körülmény miatt lassabban lehetett volna csak biztonságosan haladni.

A balesetek 65%-át személygépkocsi-vezetők okozták.

A fenti táblázat adatai szerint 2020-ban jelentősen csökkent a halálos balesetek száma (hasonlóan kevesebb volt az összes, enyhébb kimenetelű is), bár nagy valószínűség szerint ebben szerepe volt a pandémia miatt kényszerűen kevesebb mozgásnak. Alátámasztja ezt a 2021 évi magyarországi előzetes összesítés is, mely szerint az időszakosan oldódó járványügyi korlátozásokkal eltelt évben kissé rosszabbodott a baleseti helyzet a 2020 évi kedvező eredményekhez képest. Biztató azonban, hogy a sokéves tendencia továbbra is csökkenő, tizenkét éves vizsgált időszakban 2020 és 2021 években a legalacsonyabba közúti balesetben meghaltak száma.

Közlekedésbiztonsági célok

Az Európai Unió 2021. januártól új közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzéseket tett közzé. Az Európai Bizottság hatályos közúti közlekedésbiztonsági programja a 2018 májusában elfogadott „Európa Mozgásban” (Europe on the Move) program, melyben középtávú célként azt határozták meg, hogy 2020 és 2030 között felére csökkenjen a közúti halálos áldozatok és a súlyosan sérültek száma. Továbbra is érvényes hosszú távon a „Vision Zero” szemléletet, mely szerint az elérendő cél az, hogy 2050-re a közúti halálozások száma a nullához közelítsen. A nullához csak közelíteni lehet, a baleseti okokat kizárni, a körülményeket teljesen megváltoztatni nem lehet, a motorizáció egy ideig még növekedni fog, bár azt már elértük, hogy annak növekedésével nem törvényszerű a balesetek számának növekedése, sőt, annak ellenére csökkenthető.

Kik tehetnek, tesznek a közlekedésbiztonsági célok eléréséért?

Egy vizsgálat szerint a közúti közlekedési balesetek 98,3%-a vezethető vissza emberi okokra. Ezen belül a járművezetők hibája a leggyakoribb, de jelentős a gyalogosok részaránya is. Alapvető a közlekedő ember szemléletének, hozzáállásának formálása, oktatása, továbbképzése, meggyőzése a figyelmes, türelmes, szabálykövető magatartásra.

A járműfejlesztők, az úttervezők, a forgalomtechnikai szakemberek, az egyetemek kutatói, a tudományos intézetek, a közlekedés-pszichológusok teszik a dolgukat, hogy a járművek és az útpályák még biztonságosabbak legyenek, a közlekedők a szükséges és megfelelő oktatást, alapképzést, továbbképzést megkapják. Így dolgozik pl. a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) is, a RADAR (Risk Assessment on Danube Area Roads) EU programban. Az itt alkalmazott érdekes munkamódszer kiinduló gondolata az a megfigyelés, miszerint a halálos kimenetelű balesetek mintegy 50 %-a az úthálózat 10 %-án történik, ezért kiemelten fontos ezen utak vizsgálata.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk olyan további szakmai, társadalmi, vagy civil szervezeteket, melyek a balesetek elemzése, vizsgálata mellett a közlekedők szemlélet formálását is segítik.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt, mint az országos közutakat kezelő társaság a munkaterületeken dolgozó szakembereinek védelme érdekében 2018-ban indította el „Biztonságunk az Ön kezében van!” kampányát. Azóta számos videóval, baleseti adatokkal, belső felméréssel, molinókkal, plakátokkal hívták fel a figyelmet a témára.

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) alapvető céljai között szerepel, hogy teret nyisson a közlekedésben dolgozók és a kulturált, biztonságos közlekedésért tenni akarók számára. Az egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata 2015 óta minden év május 11-én megrendezi a Közlekedési Kultúra Napját, hogy elősegítse a közlekedésbiztonsági tevékenység társadalmi szintű kibontakoztatását a hazai baleseti helyzet jelentős javulása érdekében.

A rendőrség országos, fővárosi és megyei szervei nemcsak a szabálysértőket keresik, hanem jelentős közlekedésbiztonsági oktató, nevelő tevékenységet is folytatnak. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Megyei Balesetmegelőzési Bizottságok a rendőrség irányításával, több szervezet közreműködésével végzik munkájukat. Budapesten dolgozik a Fővárosi Balesetmegelőzési Centrum.

A HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kisiskolásoknak indított hasznos képzési sorozatot és országos közlekedésbiztonsági kampányt folytat.

A fenti szervezeteken túl még nagyon sokan dolgoznak a közlekedésbiztonság fokozásáért, pl. oktatási intézmények, közlekedési hatóság, Magyar Autóklub, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt, Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, önkormányzati útkezelők, a Magyar Mérnöki Kamara, útépítő kivitelező vállalatok és még sokan mások elkötelezettek a balesetek megelőzéséért, a közlekedési morál javításáért folyó munkában.

Legtöbbet mi magunk, a mindennapi, vagy alkalmi közlekedők tehetünk, példát mutathatunk ideges, udvariatlan közlekedő társainknak; amennyiben türelmes, megértő gyalogosok és figyelmes, előzékeny, a szabályokat betartó gépkocsivezetők vagyunk.

Korábbi cikkeinkben is érintettük a közlekedésbiztonságot, írtunk szalagkorlátokról, a körforgalmakról, a jelzőtáblákról, a burkolati jelekről, ezeket a cikkeket is ajánljuk elolvasásra.

Balesetmentes közlekedést kívánva zárásul idézzük a HUMDA országos közlekedésbiztonsági kampányának szlogenjét:

„Maradj ember a volán mögött is!”