Vízelvezető árok építése és tisztítása
Miért fontos a vízelvezető árok, hogyan történik egy vízelvezető árok építése, milyen burkoló elemet érdemes használni, hogyan és ki tisztítja?
A lehulló csapadék az élővilág, a mezőgazdaság számára nagyon fontos és hasznos, azonban az összegyűlő esővíz, olvadó hó az építményekben és a talajon károkat is tud okozni.
A vízelvezető árok egy burkolt területen összegyűlő csapadékvíz, talajra hullott nem elszívódó esővíz, olvadás utáni belvíz elvezetésére, befogadó vízgyűjtőbe továbbítására szolgál.
Miért fontos a csapadékvíz elvezetés?
Egy útszakaszon keletkezett rézsűcsúszás helyszíni szemléjén a jelenlévő világhírű talajmechanika professzor tömören a következő vizsgálati eredményt ismertette: „Uraim, az útépítésben három fontos dolog van, a vízelvezetés, a vízelvezetés és a vízelvezetés”. Lefordítva: A burkolaton, az útmenti rézsűkön összegyűlő csapadékvíz szakszerű elvezetés hiányában súlyos károkat tud okozni, ami akár az út tönkremenetelét is eredményezheti.
Az útfelületről a csapadékvíz lefolyását biztosítani kell, rendszerint vízelvezető árokba juttatással. Az árkok a talajvíz, kapilláris víz útpályaszerkezetbe jutását is gátolják. Az árok szolgál az útpályaszerkezetek alatti védőréteg víztelenítésére is (padka alatti szivárgóval árokba vezetve).
Termőföldek esetén a már meglévő árkokat jó állapotban kell tartani, illetve meg kell tervezni a felesleges (a talajba nem beszívódó) esővíz, olvadó hó elvezetését a talaj védelmében, a lakott területek elöntésének megelőzésére, továbbá a közutak használhatóságának biztosítására (iszapelöntés megelőzésére).
Vízelvezető árok építésére egy lakóépület környezetében is szükség lehet a telek használhatósága, elázásának megelőzése érdekében, valamint az épületek állékonyságának biztosítására.
Leegyszerűsítve a fentieket, a vízelvezető árok három fő funkciója:
- felszíni csapadékvíz elvezetése
- talajvíz és rétegvíz elvezetése
- védőréteg víztelenítése
A vízelvezető árok típusai, építési folyamata
A vízelvezető árok lehet ideiglenes és végleges.
Ideiglenes árkot építési terület víztelenítésére, vagy rendkívüli mennyiségű csapadékvíz eseti elvezetésére készítünk jellemzően.
Az árok lehet földárok, vagy burkolt árok.
Burkolt árkot két látszólag ellentétes esetben építünk rendszerint, egyrészt kis lejtésű szakaszon, másrészt nagy lejtés esetén.
Nagy lejtés esetén azért burkoljuk az árkot, hogy a gyorsan haladó csapadékvíz ne mossa ki, ne károsítsa az árok oldalát, fenekét. Enyhe, közel sík árok esetén a lassú folyás miatt lerakódás, feliszapolódás keletkezhet. Nyílt, földárok esetén ez gyakori karbantartást, tisztítást igényel, burkolással ritkábban és egyszerűbben takarítható az árok. Hegyvidéki szakaszon a burkolt árokba sebességtörő és hordalékfogó fogakat is célszerű beépíteni.
Az árok keresztmetszeti kialakítását, alakját több tényező befolyásolja. Egyik a közlekedésbiztonság. Országos közutakon célszerű a rézsűhajlással közel egyező (nem meredekebb) árok oldalfalat készíteni, esetleges pályaelhagyásra is számítva. Másik tényező az árokásó gép kanalának alakja. Figyelembe kell venni a várható fenntartási körülményeket is, célszerű igazodni a közútkezelő eszköztárához.
A burkolt árok alakját a burkolóelem típusa szabja meg. Legtöbbször előregyártott beton elemeket használnak. Sokféle alakú elemek kaphatóak, ki kell választani a vízmennyiségnek, közlekedésbiztonságnak, lejtésnek és üzemeltetésnek legjobban megfelelő burkoló elemet. Régebben gyakori volt a terméskő árokburkolat, megfelelő helyen (pl. műemléki környezetben) ma is indokolt.
A csapadékvíz tovább vezetését meg kell tervezni, egy lehetséges másik árokba, patakba, csapadékcsatornába. A vízelvezető árok speciális típusa a szikkasztó árok. Nagyobb kiterjedésű sík terepen fordulhat elő, hogy nincs lehetőség az árok vizét tovább vezetni (ilyenkor ez a vízmennyiség rendszerint kevesebb, mint egy hegyvidéki szakaszon). Ebben az esetben szerencsés, ha szemcsés talaj található a területen.
Az árok építését praktikus okból mindig a befogadó felől (alulról) kell kezdeni, így elkerülhetjük a munkaterület elázását, szivattyúzását, hiszen az épülő árok már el tudja vezetni az érkező csapadékvizet. A burkolóelemeket beton ágyazatba kell rakni, az elemközöket ki kell fugázni. A körülményektől, elhelyezkedéstől függően kell esetleges oldalterhelésre méretezni. Nemcsak előregyártott elemekből készülhet burkolt árok, helyszíni betonozással is lehetséges, ez esetben viszont elengedhetetlen a szakismeret a zsaluzáshoz, bedolgozáshoz, dilatáció képzéshez, utókezeléshez. Természetesen az elemekből készülő burkolt árok építése is igényel szakértelmet. A zsaluzásról, beton összetételről, dilatálásról, utókezelésről egyéb cikkeinkben már írtunk.
Az árok közlekedő felülethez közelsége, alakja és mélysége szükségessé, illetve célszerűvé teheti megfelelő korlátok (szalagkorlát, gyalogoskorlát) alkalmazását.
Kapubejárók, útcsatlakozások alatt rendszerint tervezett keresztmetszetű átereszekkel vezetik tovább az árkok vizét. Az átereszek vízátbocsátó képessége nem lehet kisebb a betorkolló árokénál (nem torlódhat fel a víz), valamint tisztítható méretűnek kell lennie, mint azt erről szóló cikkünkben megírtuk.
Vízelvezető árok tisztítása, karbantartása kinek a feladata? Jogi környezet
A vízelvezető árkot rendszeresen tisztítani kell, a víz akadálytalan lefolyását biztosítani kell. Az árkok üzemeltetése során időszakosan karbantartás, javítás, felújítás is szükségessé válik.
Településeken rendszerint a családi házas ingatlannal határos közterületen található a járda, a vízelvezető árok és az út. A közterületek tisztítását, ott lévő létesítmények karbantartását alapvetően az illetékes önkormányzat és közútkezelő végzi.
A lakóingatlanon kívüli, de ahhoz csatlakozó járda és vízelvezető árok tisztítása azonban kivétel, erre külön szabályok vonatkoznak. Akkor ez kinek is a feladata? A választ több jogszabály alapos böngészése után tudjuk megadni.
A vonatkozó jogszabályok:
- 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről -6.§ (1)
- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) -47.§ (8), (9), (10)
- 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól -3.2.2. b)
- Az illetékes önkormányzat rendelete a közterületek tisztántartásáról (jellemzően a fenti jogszabályokból átvett szövegeket tartalmaznak)
A négy jogszabályban vannak átfedések, a lényeget így lehet összefoglalni:
Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), valamint a nyílt árok és a kapubejáró alatti áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról.
A telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
A jogszabályok az ingatlan tulajdonosa számára tisztítási kötelezettséget tartalmaznak. Tehát a telek tulajdonosnak a háza előtti közterületen lévő vízelvezető árok tisztán tartása, a víz akadálymentes lefolyásának biztosítása a feladata. Karbantartási, javítási, felújítási kötelezettségről nincs szó, tehát a tisztántartáson felüli munkák már az árok területének tulajdonosát, kezelőjét terhelik. Kivétel ez alól a bejáró alatti áteresz, mely bár rendszerint közterületen van, de építése, tisztítása, karbantartása, felújítása annak az ingatlan tulajdonosának a feladata, ahová a bejáró vezet.
Összegezve
A csapadékvíz elvezetését az ingatlan tulajdonosának kell megoldania úgy, hogy saját területén és a szomszédos ingatlanokon a talajon, az építményekben kár ne keletkezzen. A csapadékvíz tovább vezetését is meg kell oldani (arra alkalmas helyen szikkasztó árok is lehetséges). A továbbítás legtöbbször egy közterületi árokba, csapadékcsatornába irányítást jelent (kivéve, ha telkünk végén egy patak folyik, vagy tó található). A befogadó árok, csapadékcsatorna, patak, tó tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását meg kell szerezni. Az ingatlan előtti közterületi árok tisztántartása is a lakótelek tulajdonos feladata, a bejáró alatti áteresz építésével, tisztításával, javításával, karbantartásával együtt.
Kisebb vízmennyiség esetén folyókával tudjuk a vízelvezetést biztosítani, erről egy másik cikkben írunk bővebben („Beton folyóka, vízelvezető rámpa kialakítása a burkolaton”).
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
Zsaluzás, betonvasalás – Útépítés Akadémia (utepitesakademia.hu)
1 m3 beton: súlya, keverési aránya (mennyi cement szükséges?) (utepitesakademia.hu)
Beton locsolás, öntözés — mettől meddig kell? (utepitesakademia.hu)
https://utepitesakademia.hu/kapubejarok-keszitese-athidalassal/
https://utepitesakademia.hu/beton-tipusok-jelolesek/
https://utepitesakademia.hu/beton-locsolasa-kotesi-ideje/
https://utepitesakademia.hu/beton-keveresi-aranyok/
Felhasznált irodalom:
https://agroforum.hu/szakcikkek/talajmuveles/ideiglenes-es-tartos-vizelvezeto-arkok-keszitese/
https://womacsatornatisztitas.com/vizelvezeto-arok-tisztitasa-kinek-a-feladata/
https://northforce.hu/vizelvezeto-arok-epitese/
A fotók eredetét a képeknél feltüntettük.