Beton dilatáció: A jelentéstől a kialakításig (útmutató)

A világ egyik legfájdalmasabb látványa a felpúposodott burkolat.

Pedig könnyen megelőzhető problémáról van szó, hiszen a fizika egyik alaptörvénye okozza a hibát, amire fel lehet készülni.

A jelenség, amiről beszélünk: beton dilatáció.

De mi is a dilatáció jelentése, mi az a dilatációs csík vagy hézag, hogyan történik a beton dilatáció kialakítása, és mi a teendő betonaljzat vagy padlófűtés esetén?

Dilatáció jelentése

Azt már általános iskolai fizikai órán megtanulhattuk, hogy az egyes anyagok reagálnak a környezet hőmérsékletére.

Például ha a víz megfagy, szétrobbanthatja a műanyag palackot, hiszen megnő a térfogata.

Ugyanez történik a betonnal is.

Minél magasabb a hőmérséklet, tehát minél melegebb van, annál inkább tágul a fizikai mérete.

A probléma akkor történik, ha nincs kialakítva szabad hely, amerre tágulhatna.

Ilyenkor arra fogja venni az irányt, amerre a legkönnyebben tud tágulni – ez pedig a leggyengébb pont: A burkolat!

Ekkor megtörténik a beton dilatáció (helytelenül: diletáció):  felpúposodik vagy megrepedezik.

dilatációs szalag és profil

Sajnos ez a probléma sem a belteret, sem a külteret – illetve a padlót és a síneket sem kíméli, ezért az aljzatbeton és a járda dilatáció mellett a padlófűtésnél is számba kell venni. 

De mi a megoldás?

Beton dilatációs hézag

A legjobb, amit tehetünk, az bizony egy dilatációs csík, vagy dilatációs hézag.

Ez helyet enged az anyag tágulásának, így az nem nyomja fel a burkolatot.

A beton dilatáció kitöltését különböző rugalmas anyagokkal lehet megoldani. Ilyen például a dilatációs szalag, vagy a dilatációs profil.

De pontosan hogy néz ki a megfelelő beton dilatáció kialakítás?

Beton dilatáció kialakítása

Belső falaknál jó, ha a betonaljzat sehol sem ér hozzá a falakhoz, tehát egy dilatációs rés választja el a falaktól.

Ellenkező esetben a beton tágulása akár a falakat (!) is képes elmozgatni.

dilatációs hézag, csík

A dilatációs résnek belső térben minimum 4-5 mm-nek kell lennie, külső térben ennek inkább a duplája.

Beltérben 20-30 m2-enként érdemes dilatációs rést kialakítani, hosszban pedig 5-6 méterenként. A falaknál 5-10 mm rés a megfelelő.

Külső térben ennél sűrűbben, 10-15 m2-enként, hosszban pedig ugyanúgy 5-6 méterenként. Itt a rések 10-15 mm-esek legyenek inkább.

Az anyagokat tekintve használható dilatációs szalag betonaljzathoz, padlófűtéshez, vagy dilatációs profil betonba.

A padlófűtés még talán erősebb dilatációt eredményez, mint a kültér. Ha egyszer már lekerült dilatálás nélkül, akkor utólag nem nagyon lehet ezt módosítani.

A dilatáció az út- és hídépítésben is alapvető. Beton útburkolatok esetében és hídszerkezeteken az erre vonatkozó előírások szerint kell alkalmazni, a megfelelő tartósság, üzemelés, közlekedés biztonság érdekében.

Összegzés

A beton vagy burkolat (akár a járólapok is) hő hatására tágulnak, ezért szükségszerű a beton dilatáció kialakítása.

A beton dilatáció kitöltés történhet dilatációs szalaggal vagy profillal.

A probléma ugyanúgy érinti a belteret, mint a külteret.

Ráadásul oly mértékben, hogy akár a falakat is képes elmozdítani!

Klasszikus példa a padlófűtés dilatáció.