Hidak és áradás, útlezárás elöntéskor
Miért nem használható egy híd, egy útszakasz áradáskor? Miért nem építik magasabbra?
Milyen vízszintre tervezik a hidakat, csatlakozó utakat?
Régen az egyszerűbb, kisebb, többnyire fából épült szerkezetek esetében gyakran előfordult, hogy nem a tapasztalt legmagasabb árvízszint fölé építették ezeket, hanem sokkal kisebb költségből alacsonyabb szintre kerültek és egy nagyobb áradás után újjáépítették, vagy helyreállították a hidakat. Különösen szélsőséges vízjárású folyóknál volt gazdaságosabb az esetleges újjáépítés.
Ilyen folyó az Ipoly, melyen száraz időben akár gyalogosan is át lehet kelni, áradáskor viszont igen széles területet foglal el.
A középkori ábrázolások is kisebb fahidakat jeleznek, amiket időszakosan helyreállítottak.
A nagyobb, állandó kőhidakat már a tapasztalati árvízszintet figyelembe véve építették meg, így ezek tartósnak bizonyultak. Nyári alacsony vízállásnál viszont túlzott méretűnek tűnhettek annak, aki nem ismerte a kiáradt Ipoly méretét. Az 1900-ig működött rárósi kőboltozatos nagyméretű Ipoly-hídról fennmaradt anekdota szerint a nyáron arra utazó II. József uralkodó megjegyezte, hogy „uraim vagy kevesebb hidat, vagy több vizet”.
Jelenleg a hidak és egyéb, a folyókat érintő létesítmények tervezése során a mértékadó árvízszintet kell figyelembe venni (több más fontos szempont mellett). Erre vonatkozóan a „74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről” című előírás rendelkezik. A rendelet a mértékadó árvízszint feletti biztonsági magasságot is szabályozza.
A mértékadó árvízszintet időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítják a tapasztalati adatok alapján.
A 2011-ben megvalósult első két Ipoly-híd újjáépítése során a hidakat és a hozzávezető utakat is az árvízszint fölé építették nagy töltésmagassággal, eddigi tapasztalat szerint egész évben járhatóan.
A 2013 év végén megjelent „Újjászülető Ipoly-hidak” (Hajós Bence – Sitku László) című könyvben olvashatjuk, hogy a további hidak előkészítése során tanulmányterv készült alternatív, kisebb költségű megoldásokra. Az elfogadott változat szerint a hidak a mértékadó árvízszintnek megfelelően épülnek, a hídhoz csatlakozó utakat pedig alacsonyabb töltéssel építik, gyakorlatilag terepszinten, felvállalva, hogy áradás esetén rövid ideig nem lehet rajtuk közlekedni.
Ez a költségcsökkentés a megvalósítás esélyeit nyilvánvalóan nagymértékben növelte. A hidak térsége, az Ipoly árterülete érzékeny terület az élővilág tekintetében, így a magasság csökkentés a környezetvédelmi engedélyezésre is kedvezően hatott, vállalhatóvá vált természetvédelmi szempontból is, mint azt a könyv részletezi.
A 2023-ban megvalósult újabb három Ipoly-híd helyreállítás már így készült: a hidak a mértékadó árvízszint fölé épültek, a csatlakozó utakat viszont alacsonyabb szintre készítették.
A megoldás egyik hátránya, hogy többen tervezési hibának vélik, ha látják a víz alá került útszakaszt. A fentiek szerint tudatosan vállalt megoldásról van szó, alapos vizsgálat után döntöttek így. A lezárás idején kezelhető mértékű kerülő utat lehet választani.
A megoldás elfogadása a közlekedők részéről nagyban függ az áradások és lezárások előfordulásának gyakoriságától. A megépítés utáni fél évben a korábbiaknál gyakrabban volt elöntés, ez nem volt szerencsés. Későbbiekben várhatóan helyreáll a sokévi tapasztalati árvízhelyzet, ami kedvezőbb helyzetet teremt.
Összefoglalás
Folyók térségében magas vízállás esetén előfordul, hogy egy útszakaszt ideiglenesen le kell zárni.
Hidakat, műtárgyakat minden esetben az érvényes mértékadó árvízszint fölé terveznek és építenek, így a hidak elvileg egész évben a vízszint fölött állnak, viszont az árterületeken vezetett utakat sok esetben alacsonyabb szintre helyezik műszaki, gazdaságossági, vagy egyéb szempontból. Egy új útszakaszt gondosan megterveznek, engedélyeznek, előkészítenek, így szinte kizárt, hogy tervezési hiba miatt kerüljön víz alá ideiglenesen.
A rövid idejű lezárás idején legtöbbször kezelhető mértékű kerülő utat kell megtennünk. Áradások mindig is voltak és várhatóan lesznek is, ilyenkor türelemmel kell ennek közlekedési hátrányait kezelnünk.
Felhasznált irodalom:
74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről