Vízzáró beton: Hogyan történik a vízszigetelés betonra?
Egyes betonszerkezetek esetében felmerül a vízzáróság, vagy a vízhatlanság igénye. Cikkünkben megpróbáljuk részletezni, hogy betonok esetében mikor nevezhetjük vízzárónak a szerkezetet és lehetséges-e vízhatlan betont készíteni, milyen adalékok, vagy segédanyagok szükségesek ehhez, igényel-e különleges technológiát, tudunk-e ilyet házilag készíteni.
Vízzáró betonok
A vízzáró beton nem egyenlő a vízhatlansággal. Anyagában teljesen vízzáró beton nem létezik. A jelenlegi szabvány szerinti vízzárósági fokozatok is megengednek bizonyos mértékű vízátszivárgást. A gyakorlatban ez legtöbbször elegendő, speciális eseteket kivéve.
A vízzáróság igénye természetesen vízzel, nedvességgel érintkező létesítményeknél merül fel, pincék, esővíztárolók, mélygarázsok esetén jellemzően.
A szabvány három vízzárósági környezeti osztályt határoz meg, a betont érő víznyomás szerint:
- 2 m-nél kisebb vízoszlop nyomás esetére,
- 2-10 m közötti vízoszlop nyomás esetére,
- 10 m-nél nagyobb vízoszlop nyomás esetére.
A vízzáróság mértéke szerint is három kategóriát alkalmazunk:
- mérsékelten vízzáró szerkezet, amelynek 1 m2 felületén a legnagyobb üzemi víznyomás mellett, 24 óra alatt legfeljebb 0,4 liter víz szivárog át,
- vízzáró szerkezet, ahol fenti esetben legfeljebb 0,2 liter víz szivárog át,
- különlegesen vízzáró szerkezet, ahol fenti esetben legfeljebb 0,1 liter víz szivárog át.
Mérsékelten vízzáró betont célszerű alkalmazni pl. pincefalaknál, rézsűburkolatoknál, 1 méternél alacsonyabb víztároló medencéknél.
Vízzáró betont alkalmazzunk pl. részben föld alatti garázsoknál, 1 méternél magasabb víztároló medencéknél.
Különlegesen vízzáró beton építendő pl. mélygarázsokhoz.
Ehhez a három osztályhoz és kategóriához tartoznak a beton összetételre vonatkozó minimális követelmények, mint például a nyomószilárdság, cement mennyiség, levegőtartalom, sűrűség.
Vízzáró betonok készítése
Az elégséges feltétel kielégítése a minimális követelményeken túl szerkezettervezési és betontechnológia feladatokat is jelent.
A homokos kavics (sóder) lehetőleg legyen folyamatos szemeloszlású, vagyis finomabb, közepes és durvább szemek egyaránt legyenek benne, célszerű kétféle (finomabb és durvább) homokot is alkalmazni. Mindezt a jó tömöríthetőség érdekében.
Fontos, hogy ügyeljünk az egyenletes eloszlású keverékre és a gondos tömörítésre. A beépítés folyamatos legyen. Az illesztések vízzáró kialakítása mellett a munkahézagokat figyelmesen kell kialakítani, a fugaszalagokat gondosan kell elhelyezni. A szerkezeti csomópontok, csatlakozások, munka- és dilatációs hézagok, esetleges repedések meghatározzák a szerkezet vízzáróságát.
Ahhoz tehát, hogy vízzáró szerkezetünk legyen a tervezett kategóriában, mind a beton anyagát, mind a vasalást (beleértve a repedéstágasság számítását), mind a csatlakozások, csomópontok megtervezését (dilatációs szalagok, duzzadó szalagok stb.), mind pedig a betontechnológiát precízen össze kell hangolni.
A beton vízzáróságát speciális tömítő, képlékenyítő, folyósító, légbuborékképző és a kötéskésleltető adalékszerekkel lehet fokozni. Alkalmaznak kristályosító adalékszereket is, melyek a víz hatására a megszilárdult szerkezetben még szabad cementet tudják aktiválni és a keletkező kristályok a kapillárisokba behatolnak és így növelik a vízzáróságot.
Vízzáró beton utókezelése
Az utókezelés alapesetben is igen fontos, de vízzáró beton esetében különös figyelmet érdemel. A négy hétig tartó kötés alatti nedvesen tartással, tűző naptól takarással, elázástól védéssel minimálisra kell csökkentsük a repedések kialakulásának esélyét.
Vízzáróság biztosítása felületi réteg képzésével
Vízhatlan (azaz gyakorlatilag vízhatlan) rétegek alkalmazására legtöbbször olyankor lehet szükség, ha a vasbetonszerkezet vastagsága nem elegendő ahhoz, hogy a tömegében vízzáró betonból készült szerkezet a felhasználási igényeket kielégítő mértékben vízzáró legyen, ill. akkor, ha a szerkezetet tervezési-kivitelezési hiányosságok miatt nem sikerült kielégítően vízzáróan megépíteni.
Utólagos javítások esetén a szigetelőréteg és a szerkezet kapcsolatának kialakítására kétféle lehetőség adódik: a felülettel együtt mozgó, ill. a felülettől függetlenített mozgású réteg alkalmazása. A felülettel együtt mozgó vízhatlan rétegek tapadás útján folytonosan hozzá vannak kapcsolva a felülethez. Ennek előnye, hogy így a szigetelő réteg rögzítése nem igényel speciális szerkezeti megoldást. Hátránya viszont ugyanebből adódóan, hogy a váltakozó méretű repedések vonalában a bevonat sérülhet.
Léteznek vakolatok és egy vagy több rétegű műanyagfilm-bevonati rendszerek.
Nátrium-szilikát (másnéven vízüveg) alkalmazásával is meggátolható a víz beszivárgása. Festékként is felvihető, ekkor vízzáró réteget képez, mert elzárja a felület pórusait. Ezen kívül tűzálló, tűzkésleltető tulajdonságokkal is rendelkezik, mert meleg hatására víz szabadul fel belőle, így hűtve a felületet.
Példa vízzáró munkahézag kialakításra, felület szigetelésre, felületvédelemre:
- Munkahézag szigetelés
- Alapozó
- Holker képzés
- Felületszigetelés
- Felületvédelem
A vízzáró réteg kategóriába sorolható az esztrich beton is, amiről külön cikket készítettünk -jelentőségére tekintettel.
Lehet vízhatlan a betonszerkezet?
A vízhatlanság, vagyis a vízáteresztés teljes kizárása már nem a betonok, hanem a fóliák kategóriája. Nagyobb vízépítési műtárgyak körében lehet szükséges. Általában elegendő a vízzáróság, nem lenne gazdaságos minden esetben a teljes vízhatlanságot biztosítani.
Házilag lehetséges vízzáró betont készíteni?
Elvileg igen, gyakorlatilag nehéz. A fentiek szerint minden munkafolyamat nagyobb figyelmet igényel az alapesetű beton készítésnél. Gondosan kell kiválasztani a homokos kavicsot (folyamatos szemeloszlású sóder, kétféle homok), célszerű adalék anyagot alkalmazni, a keveréknek egyenletesnek kell lennie, alaposan kell tömöríteni, a munkahézagokat, csatlakozásokat külön kell vízzáróvá tenni, figyelmes utókezelés szükséges, felületi kezelés esetén a technológiai utasítást be kell tartani -vagyis gyakorlat és tapasztalat kell hozzá, célszerű szakembert hívni.