Esővíztároló: Melyek az esővízgyűjtés, csapadékvíz gyűjtés szabályai?
Az esővíz gyűjtés (csapadékvíz gyűjtés) környezetbarát és gazdaságos. Okos megoldásokkal sok ivóvizet takaríthatunk meg, valamint megóvhatjuk udvarunkat, füves járófelületeinket az elázástól, épületünk alapját a kimosódástól.
Mennyi víz gyűlhet össze?
Hazánkban a csapadék évi eloszlása nem egyenletes, sőt sokszor nehezen előre becsülhető. Szárazabb és csapadékosabb időszakok váltják egymást. Hasznos, ha a csapadékban bővelkedő időszakban gyűjtött vizet tárolni tudjuk és száraz időben felhasználjuk.
Egy család vízfogyasztása akár napi 500 liter is lehet és ebből a legkevesebb jut ivásra, főzésre. Egy átlagos családi ház tetőjéről és a melléképületekről átlagosan havonta több ezer liter víz folyik le. Nem mindegy, hogy ez elfolyik, vagy hasznosul.
Hogyan gyűjtsük össze az esővizet?
Az esővizet már ősidők óta gyűjtik az emberek, különféle tárolókban edényekben. Családi házaknál régebben megszokott, de nem túl előnyös látvány volt az ereszcsatornákhoz csatlakoztatott kiszuperált, ütött kopott hordó vagy kád, mint esővízgyűjtő.
Alapvetően kétféle esővízgyűjtő rendszert alkalmazunk, egyik a felszín feletti, másik a felszín alatti módszer.
Legegyszerűbb a felszín feletti gyűjtés, ami erre alkalmas tárolókban történik.
Különböző kapacitású műanyag, vagy fém hordókat, tárolókat tudunk beszerezni, amit az ereszcsatornához csatlakoztathatunk. Természetesen alapvető, hogy az ereszcsatornánk megfelelően legyen kiépítve, azután pedig rendszeresen legyen karbantartva. A csatorna szerelésről egy másik cikkünkben írunk részletesen.
A függőleges levezető csatornához tudunk venni egy zárható-nyitható közbülső elemet, amivel szabályozhatjuk, hogy a csapadékvíz a tárolóba folyjék, vagy megfelelő módon tovább vezessük egy távolabbi befogadóba, például árokba.
Fontos, hogy gondoljunk arra, hogy a tárolóedény megtelte után hová folyik a víz. Megoldhatjuk egy további tároló csatlakoztatásával, vagy egy túlfolyón keresztül rendezett módon elvezetjük.
Nagyobb kapacitást biztosíthatunk felszín feletti tároló medencével. Ez egy erre a célra telepített nagyobb műanyag tároló, vagy egy helyszínen épített beton medence.
Mindkét esetben -hordó, vagy medence esetén- szükséges egy beépített csap, aminek segítségével kinyerhetjük a vizet, vagy rácsatlakoztathatjuk a locsoló csövet.
Hasznos dolog egy szűrő beépítése is, hogy az eldugulást megelőzzük.
A tároló medence készülhet előregyártott elemekből is. A medencénél gondolnunk kell a szigetelésre is. Nagyobb medence építése statikai ismereteket is igényel, szakember bevonása szükséges!
Akár hordó, akár nagyobb tároló, vagy medence, célszerű a lefedést is megoldani. Így kevésbé szennyeződik a víz és nehezebben lesz belőle szúnyog tanya.
A tároló edényt, hordót, medencét időszakosan tisztítani is kell, célszerűen nyáron. A kimert, vagy kiszivattyúzott víz után a tároló belső felületét leghatékonyabban nagynyomású berendezéssel tudjuk tisztítani. Nem célszerű vegyszerek használata. A tároló alján iszaplerakódás is lehet, azt el kell távolítani.
A legnagyobb kapacitást felszín alatti tároló medencével érhetjük el. Ennek telepítése mindenképp szakismeretet igényel, legjobb erre szakosodott vállalkozóval végeztetni. Elhelyezését gondosan meg kell tervezni, hiszen jelentős földmunkával jár. Telepítés után viszont csak egy fedél fog látszani.
A felszín alatti tartályok sokkal drágábbak, mint a föld feletti tárolók. A telepítési költséget is be kell kalkulálni, valamint szivattyút kell üzemeltetni. Komplett költsége akár milliós tétel is lehet, viszont a felszín alatt a víz nem szennyeződik, egyenletesebb hőmérsékleten marad, sokáig tárolható, szakaszosan felhasználható.
A felszín feletti tárolók egyszerűbben és kisebb költséggel (általában 100 ezer forint alatt) megvalósíthatóak, viszont a tárolt víz kisebb mennyiségű és rövidebb a felhasználhatósági ideje.
Az esővíz gyűjtés szabályai
Alapvető szabály, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz nem keveredhet egymással.
Az természetes, hogy a szennyvíz ne kerüljön az esővízbe, de ugyanilyen fontos, hogy a szennyvízcsatornába ne menjen esővíz, csapadékvíz. Ez a szennyvízkezelési technológia miatt fontos szabály.
Az egyéb szabályok, előírások a csapadékvíz elvezetésről szólnak, így jelen esetben az összegyűjtött esővízen felüli túlfolyó mennyiség megfelelő elvezetésére vonatkoznak. Erről részletesen írunk az ereszcsatorna szerelésről szóló cikkünkben, melyből a vonatkozó főszabályt idézzük:
Az ereszcsatorna vizének tovább vezetése során figyelembe kell venni a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK), melynek 47.§ (8), (9), (10) bekezdése szövegét így összegezhetjük:
A telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
A fent idézett kormányrendeletnek megfelelő, szabályozott ereszcsatorna bekötés, illetve jelen esetben túlfolyó kivezetés épületünket, udvarunkat védi az elázástól és nem okoz problémát a szomszédos területen. A kormányrendeleten kívül lehetséges helyi önkormányzati szabályozás is, aminek célszerű utánanézni.
Nem árt eldönteni, hogy állatok hozzáférjenek, vagy sem. Ha igen, gondolni kell a beleesés elleni védelemre.
Összegzés
A csapadékvíz (esővíz) összegyűjtése pénztárcánknak és környezetünknek is előnyös. Régóta alkalmazott módszer, különösen változóan csapadékos és száraz időjárású területeken.
Legegyszerűbb felszín feletti tárolókban gyűjteni az esővizet, nagyobb felhasználási szándék és lehetőség esetén felszín alatti, nagyobb tárolókba vezethetjük, ami drágább, de tisztább és tovább használható vizet ad.
Nagyobb tárolókra esetenként támogatás is igényelhető. Az összegyűjtött esővíz felhasználási lehetőségeit külön cikkben részletezzük („Esővíz hasznosítása: a gyűjtéstől a konkrét módokig”).
A túlfolyó mennyiség elvezetésénél be kell tartani a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet szabályait és az esetleges önkormányzati előírásokat.
Ide vonatkozó korábbi cikkünk:
https://utepitesakademia.hu/ereszcsatorna-szereles/
Felhasznált irodalom:
https://kertepito.com/esoviz-gyujtes/
https://gardino.hu/blogs/news/esovizgyujtes-szabalyai-esoviztarolo
https://tudatosvasarlo.hu/az-esovizgyujtes-mar-nem-csak-egy-lehetoseg-hanemkotelezo-feladat/
A fotók saját készítésűek.