Hogyan számozzák az országos közutakat? A Mátra hegység főútja miért pont a 24-es számot kapta, vagy miért 71-es a Balaton északi partján futó főút?

Hogyan alakult ki és mi a rendszere az útszámozásnak?

A fontos útvonalak nyilvántartása a huszadik század elején szükségessé tette egy számozási módszer kialakítását. A ma is használatos számozási rendszer a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70846/1934. számú rendeletén alapszik. Akkor, 1934-ben a múltból eredően még a Budapest-Bécs összeköttetés számított a legfontosabbnak, így ez az út kapta az 1-es számot. A rendelet meghatározta a többi, egy számjegyű utat is a 7-es főúttal bezáróan, melyek Budapestről az országhatár felé haladnak. Pár évvel később építették meg a 8-as főutat, mely rendhagyóan nem a fővárosban indul, hanem Székesfehérvárról tart Szentgotthárd felé.

A nyolc főút számozását úgy határozták meg, hogy az 1-es úttól kezdve az óramutató járása szerint tették őket sorrendbe.

A múlt század viharai egyes főutakra is hatottak, különösen a határtérségben. Többször változott például a 2-es főút hossza, iránya.

1934-ben Balassagyarmattól a határ mentén haladt a főút Losonc irányába, a határig.

A hat évvel későbbi úthálózati térképen már hosszabb a főút, Losoncon túl is fut és nem a határ mentén halad (mert az máshol húzódott):

A háború után ismét rövidebb lett az út, mely megint a határon halad:

Végül Rétságtól észak-nyugati irányban, részben új építéssel megvalósult az országhatárig a 2-es út jelenlegi vonala. A Balassagyarmat felé haladó irány a 22-es számot kapta.

Most nézzük meg, hogy az 1-től 8-ig terjedő egyszámjegyű utak között a többi (jellemzően kétszámjegyű) főút számozása hogyan történik.

Két egyszámjegyű főút között a kisebb sorszámú a meghatározó az óramutató járása szerinti irányba eső sávban. Tehát ahogy a következő térképen látható, például a 2-es és 3-as főutak közötti sávban az utak kettes számmal kezdődnek.

A főutakon kívül a mellékutaknak is van számuk, ez azonban általában nem jelenik meg az autós térképeken. Az összekötő utak négy, a bekötőutak öt számjegyből állnak és általában a határoló főúttól balra esőek kezdődnek annak a főútnak a számával (a bal oldal a főút növekvő kilométer szelvényszámai irányában haladva értendő).

A mellékutak számát egyes útvonaltervező programok feltüntetik, valamint több internetes és telefonos alkalmazással is megállapíthatjuk a közút számát, melyen haladunk, pl. az MK útszámkeresőjével.

A fentiekben leírt rendszer a főszabály, kevés kivétellel ez így működik a hazai útszámozásnál. Speciális esetekben kellett kivételt tenni, pl. egyes gyorsforgalmi utak környezetében megváltozott úthálózatnál vagy új utaknál.

Úthálózati besorolás és útszámozás

Az úthálózati besorolás és az útszámozás rendszere nem ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy az úthálózati besorolás szerint vannak elsőrendű főutak és másodrendű főutak, viszont az országban nyolcnál több olyan fontos útvonal van, amely elsőrendű főúti kategóriába tartozik. Tehát lehet egy két számjegyű főút is elsőrendű főút az úthálózati besorolásban.

Példa erre a 21-es számú főút, mely Heves és Nógrád vármegyékben egyaránt elsőrendű főúti besorolású, pedig két számjegyből áll.

Önkormányzati utaknak általában nincs számuk.

Sok esetben fontos lehet, hogy tudjuk, ki az út kezelője (erről másik cikkünk szól részletesen), mi az út száma, ahol éppen vagyunk, pl. segítség kérés esetén, műszaki probléma, vagy baleset miatt; reméljük a fentiek ehhez tájékoztatást nyújtanak.

Ide vonatkozó korábbi cikkeink:

https://utepitesakademia.hu/orszagos-kozutak-onkormanyzati-utak/

https://utepitesakademia.hu/tobb-savos-utak/

Felhasznált irodalom:

https://utszamkereso.kozut.hu/

https://www.autoszektor.hu/hu/content/tudod-hogyan-alakult-ki-magyarorszagi-utak-szamozasa

A térképek forrásai:

https://internet.kozut.hu/kozerdeku-adatok/orszagos-kozuti-adatbank/az-allami-kozuthalozatrol/

Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum