Beton adalék: Minden a betonozás adalékszereiről

Mit érdemes tudni a beton adalékokról, milyen adalékszerek léteznek, és hogyan hatnak a beton összetételére és tartósságára?

A beton története igen régre nyúlik vissza, már a Római Birodalom idején is használtak a mai betonhoz hasonló építőanyagot. Mára a leggyakoribb építőanyaggá vált. A hosszú idejű használat és a nagy mennyiségű felhasználás során óriási tapasztalat halmozódott fel. A szakemberek mindig vizsgálták, hogyan lehet a betont még tartósabbá, még könnyebben felhasználhatóvá tenni, az optimálistól eltérő körülmények között is jó minőséget elérni.

Az alapvető anyagokon -cement, sóder, víz- felül kis mennyiségben különféle adalékokkal változtathatjuk meg a beton tulajdonságait az aktuális körülményektől függően a kívánt irányban.

Melyik adalék milyen célt szolgál, mikor érdemes használni?

Először is meg kell említeni, hogy a betonnal foglalkozó szakirodalomban az alapvető alkotóelemek között adalékanyagnak is nevezik a homokos kavics (sóder) összetevőt. Most evvel az alapanyaggal nem foglalkozunk, cikkünk témája kizárólag a beton tulajdonságait befolyásoló, az alap összetevőkhöz kis mennyiségben hozzáadott szerekről szól, ezért az egyértelműség érdekében továbbiakban ezeket beton adaléknak, vagy adalékszernek nevezzük.

Milyen adalékok léteznek?

Hideg időben végzett betonozáskor többféle adalékot is alkalmazhatunk, mindegyik célja, hogy a kötési és szilárdulási fázisban lévő beton ne fagyjon meg. Előnyös ilyen helyzetben, ha a beton gyorsabban köt, erre szolgál a kötésgyorsító és fagyásgátló adalék. A fagyásgátló maximum mínusz öt fokig használható. Ide sorolható a betonfolyósító szer is, ami azért fontos, mert víz hozzáadása nélkül teszi képlékenyebbé a betont, nem növelve annak fagyérzékenységét. A téli időjárási körülmények közötti betonozásról külön cikkben írunk részletesen.

A használat során fagynak, sózásnak kitett betonfelületek készítésekor légpórus képző adalékszert alkalmaznak. A légbuborékok helyet biztosítanak a bejutó víz fagyása miatti terjeszkedésnek, valamint az esetleges sókristályosodásnak. A helybiztosítás által megszűnik a fagy repesztő hatása. A légbuborékok megszakítják a kapilláris pólusokat, így csökken ez a vízfelvevési lehetőség is, mint azt erre vonatkozó cikkünkben kifejtettük. Ide sorolhatjuk a vízzárást fokozó, tömítő adalékokat is, mivel ezek segítségével csökkenthetjük a pórusokba beszivárgó víz mennyiségét. A vízzárással is foglalkoztunk egy korábbi cikkben részletesebben.

Kötéslassító adalékot alkalmaznak, ha a beton hosszú idejű bedolgozhatósága a kívánt eredmény.

Zsugorodás kompenzáló szerekkel csökkenthetjük a zsugorodási repedések kialakulásának hajlamát.

Viszkozitást módosító adalékszerek nemcsak a téli betonozásnál segítenek a kisebb víztartalomal, hanem ilyen módon javíthatjuk a beton szivattyúzhatóságát, valamint könnyebben tömöríthetővé tudjuk tenni.

Habképző adalékszert alkalmazhatunk, ha a beton önsúlyának csökkentése a cél (például hőszigetelő beton esetében).

Kimosódást gátló szerekkel csökkenthetjük a csapadékos időjárás alatti betonozás, illetve kötés során a cement kimosódás esélyét. Külön cikket írtunk az esős időben betonozásról, kötésről.

Zsaluleválasztó szerrel elkerülhetjük a zsalu lebontásnál előforduló sérüléseket, élek letöredezését. többféle létezik ebből, a zsaluanyaghoz igazodva.

A fíber szálakat is ide sorolhatjuk, hiszen a keverés során adagoljuk a beton anyaghoz. A fíbernek nevezett műanyag szál adagolása erősíti és rugalmasabbá teszi a betont, miközben megakadályozza a repedések terjedését, megvédi a betont a plasztikus zsugoródástól, bizonyos esetekben vasalást helyettesíthet, valamint növeli a beton tűzállóságát, mint azt egy külön cikkben írtuk.

Hogyan használjuk a beton adalékokat?

Mindegyik adalék szerről elmondható, hogy csak kis mennyiségben szabad használni. Ügyelni kell az adalék arányára az alapvető alkotókhoz mérten. Az arányt a keverék cement tartalmához szokás meghatározni. Általános szabály, hogy az adalék nem lehet több, mint a keverékhez előírt cement mennyiségének 5%-a. A túlzott mennyiségű adalékszer fordított hatást eredményez, rontunk a beton tulajdonságain.

A kedvező hatáshoz szükséges mennyiséget pontosan csak keverőtelepen tudják beadagolni.

Amit házi keverésnél, kisebb mennyiségű betonszükségletnél esetenként alkalmaznak, az a fagyásgátló és kötésgyorsító adalék, valamint a fíber szálak -mindezt fokozatosan adagolva, különösen figyelve az adalékok mennyiségére, arányára.

Minden egyéb adaléknál, betonjavító szernél jobb kerülni a házi beadagolást, célszerűbb ezt a keverőtelepi szakértelemre bízni, mivel a kívánt hatás könnyen elmarad, ha a házilagos módszernél elvétjük az arányokat.

Összefoglalás

Sokféle adalékot tudunk alkalmazni, leggyakrabban a kedvezőtlen időjárás miatt fagyásgátló, kötésgyorsító szereket, azonban ennek is megvan a határa, mínusz öt fok alatt veszélyes, mínusz tíz fok alatt pedig adalékszerrel sem tanácsos betonozni.

A többi adalék sem csodaszer, kis mértékben változtatják meg a beton tulajdonságait a kívánt irányban. Még jobb hatásért növelni az adalék megengedett mennyiségét, arányát, ez visszaüt, elrontjuk így a keveréket. Az alkalmazható arányokat megadják a forgalmazók, vagy kérjük szakember tanácsát.

A beton technológia folyamatosan fejlődik, egyre több adalékkal találkozunk. Az adalékszer hasznos, de csak a szükséges esetben és arányban. Legcélszerűbb szakemberre bízni a legjobb szer kiválasztását, ezt a keverőtelepről rendelt beton anyag tudja biztonsággal.

Ide vonatkozó korábbi cikkeink:

https://utepitesakademia.hu/betonozas-hideg-idoben/

https://utepitesakademia.hu/fagyallo-beton/

https://utepitesakademia.hu/fiber-szal/

https://utepitesakademia.hu/vizzaro-beton/

https://utepitesakademia.hu/betonozas-esoben/

Felhasznált irodalom:

https://betonozz.hu/beton-adalek-anyagok/

https://mesterekfutara.hu/webshop/epitesi-segedanyagok-adalekanyagok/betonadalekszerek