A csapadékvíz, esővíz elvezetés szabályai

A csapadékvíz, vagyis az esővíz, olvadó hó elvezetése több szempontból fontos. Építményeink (házunk, utak, hidak stb.) védelme megkívánja, hogy távol tartsuk, elvezessük a csapadékvizet. A termőföldeket, művelt területeket, egyéb füves felületeket lehetőség szerint meg kell óvnunk a belvizektől. Környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy a burkolt felületekről, épületekről koncentráltan elfolyó vizek károkat okoznak, vagy tervezetten eljutnak a befogadóig, vagy észszerűen felhasználhatóak ivóvízkészleteinket kímélve.
A csapadékvíz elvezetés módjai
Egyik leggyakoribb feladat a csapadékvíz elvezetése telkekről, épületekről, burkolatokról egy elérhető befogadóba, ami egy ingatlan, családi ház esetében lehet az útmenti árok, csapadékcsatorna, telekvégi patak.
Az épületekről összegyűlő vizeket ereszcsatornával tudjuk levezetni és a gyűjtő árokba, csatornába továbbítani. Az ereszcsatorna felszerelésről, karbantartásról részletesen írunk egy másik cikkben, ami itt olvasható.

Utak, járdák, kerékpárutak, terek burkolatáról lefolyó, összegyűlő csapadékvíz az út menti árokban tud tovább haladni, megtervezett, rendezett módon, akár hosszabb szakaszon is, amíg eljut átereszig, hídig, patakig, folyóig. Az árkok, folyókák lehetnek burkoltak és burkolatlanok, mélyebb árkoknál gondolni kell a beleesés elleni védelemre is, ez esetben megfelelő korlát is szükséges. Az árkokról külön cikkben írtunk, itt olvasható. A folyókák kialakítása, építése részben eltér az árkoktól, járható kivitelű is lehet enyhe hajlással és mélységgel, vagy rácsos lefedéssel, ezért a folyókákkal is részletesen foglalkoztunk, ez a cikk itt található. A burkolatszélen összegyűlő esővíz kiemelt szegély mentén is tovább vezethető, ha elegendő eséssel rendelkezik az útszakasz és a vizet be tudjuk vezeti egy árokba, vagy csapadékcsatornába.

A fenti esetekben az ereszcsatornában, útmenti árokban összegyűlő vizet tovább vezettük egy elérhető befogadóba. Az esővizet alkalmas esetben össze is gyűjthetjük, hogy később fokozatosan felhasználjuk öntözésre, takarításra, öblítésre, egyéb célra. Legegyszerűbben a felszín felett, az ereszcsatorna levezetéshez illesztett tároló edénybe, hordóba gyűjthetjük. Hosszabb ideig használható csapadékvizet kapunk, ha föld alatti tárolót építünk és abba vezetjük a vizet. A csapadékvíz gyűjtés, hasznosítás lehetőségeiről is írtunk, „Esővíztároló: Melyek az esővízgyűjtés, csapadékvíz gyűjtés szabályai?” és „Esővíz hasznosítása: a gyűjtéstől a konkrét módokig” című cikkeinkben. A gyűjtési, tárolási kapacitás a körülményektől, lehetőségektől függ, ha a tárolók megtelnek, túlfolyóval kell tovább vezetnünk a vizet a fentiek szerint egy közeli befogadóba.
Előfordul, hogy nem találunk elérhető közelségben befogadó árkot, csapadékcsatornát, vízfolyást. Ekkor jöhet szóba a szikkasztás, szivárgó építés. A jól működő szikkasztó rendszerhez megfelelő talaj, várható vízmennyiségre méretezett kavicságy, föld alá beépített szivárgó blokk vagy szivárgó alagút szükséges, mint azt „Esővíz szikkasztó házilag, fajtái; szikkasztás útépítésnél” című cikkünkben kifejtettük.
A szikkasztás speciális esete a vízáteresztő burkolat. Szerencsére már nem az a tervezői és beruházói cél, hogy mindent vízszigetelő módon leburkoljunk. A vízáteresztő burkolatok alkalmazásának viszont korlátai vannak, amit az „e-ÚT 06.03.43:2022 Kiselemes burkolatok” című útügyi műszaki előírás részletez (főként kisebb terhelésre alkalmas az ilyen pályaszerkezet).
Az esővíz, csapadékvíz elvezetés szabályai, mire figyeljünk?
Az ereszcsatorna vizét, illetve a túlfolyó vizet csak szabályozottan irányíthatjuk tovább, az előírásokat elsősorban a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) tartalmazza, különösen annak 47.§ (8), (9), (10) bekezdése, mely szerint a telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon.

A rendelet szerint a csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
A rendelet előírja, hogy amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Fontos, hogy csapadékvizet szennyvíz csatornába nem szabad vezetni, ez ellentétes a szennyvízkezelési technológiával. Esővizet csak csapadékcsatornába köthetünk!
Rendszerint helyi, önkormányzati rendeletek is vannak a csapadékvízelvezetésre vonatkozóan, amik részben ráerősítenek a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre, de tartalmazhatnak helyi sajátosságokat azon túl, így célszerű tájékozódni az érintett településnél.

Utak, kerékpárutak, járdák vízelvezetése, a burkolatról összegyűlő vizek tovább vezetése, befogadó árokba, csapadékcsatornába, élő vízfolyásba kötése speciális tervezői feladat, a gondos tervezés után a vízügyi hatóság vízjogi engedélye szükséges a megépítéshez.
Esővíz elvezetés lépésről lépésre, a csapadékvíz elvezetés menete
Egy ingatlan, földterület, lakóház esetében a csapadékvíz elvezetés módját, típusát megvalósítás előtt alaposan át kell gondolni, sok esetben érdemes megtervezni. Fontos, hogy megvizsgáljuk, hová tudjuk elvezetni, bekötni az ereszcsatorna, udvari folyóka vizét. Van-e az ingatlanunk előtt, az út mentén vízelvezető árok, vagy van-e a közelben csapadékcsatorna, egyéb befogadó vízfolyás. Ezt akkor is meg kell vizsgálni, ha az esővizet összegyűjtjük, hasznosítjuk, hiszen bárhogyan gyűjtjük, a tárolási kapacitás véges, gondoskodni kell a túlfolyó vizek elvezetéséről is. Lehetséges, hogy nincs reálisan elérhető befogadó környezetünkben. Ebben az esetben alkalmazható szivárgó rendszer, amit a vízmennyiség becsléséhez igazítottan kell kialakítanunk.
Fentiekből adódik, hogy a csapadékvízelvezetés megtervezését, megépítését a befogadótól (a végétől visszafelé, másszóval az aljától felfelé) célszerű végezni. A befogadó szinthez kell a rendszer következő csatlakozó elemét illeszteni. Tehát egy lakóház esetében a telek előtti út vízelvezető árkának szintje a kiindulás, a szabályos, járda alatti kifolyást mérjük ki első lépésben, aztán haladjunk visszafelé a telken belül, az ereszcsatorna aljáig, aztán folytassuk a tetőn a csatorna kialakítást.
Összegzés
A gondosan, előrelátóan elképzelt (szükség esetén megtervezett) és jól megépített csapadékvíz elvezetési rendszer megóvja építményeinket a lábazat, falazat elázásától, a penészedéstől. Az átgondolatlan, megoldatlan, vagy hiányos esővíz elvezetés későbbi költséges bontással, átalakítással járhat.
A csapadékvíz elvezetés szabályokhoz kötött, mielőtt átgondolnánk megépítendő rendszerünket, ismerjük meg a vonatkozó rendeleteket. Alábbiakban csak a legfontosabbakat emeljük ki, ezeken felül lehetnek további törvények, kormányrendeletek, helyi rendeletek, amik az adott esetre érvényesek:
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
219/2004 (VII.21) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről
123/1997 (VII.18) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről
33/2000 (III.17) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
A jól megépített rendszer védi házunkat, udvarunkat, környezetünket; jól hasznosítható, nem elsározódó járófelületeink lesznek. Esővízgyűjtés esetén a környezetvédelemért még többet tehetünk, hiszen a csapadékvíz hasznosítással ívóvízkészletünket kíméljük (és persze pénztárcánkat is), továbbá csökkentjük a csapadékcsatorna rendszerek terhelését.
Bárhogyan is oldjuk meg a csapadékvízelvezetést, a rendszer karbantartásáról sem szabad megfeledkezni, e nélkül hiába építettünk kiváló ereszcsatornát, vízgyűjtőt, szivárgót, árkot, folyókát, vagy csapadékcsatornát.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/ereszcsatorna-szereles/
https://utepitesakademia.hu/vizelvezeto-arok/
https://utepitesakademia.hu/beton-folyoka/
Felhasznált irodalom:
https://www.tenderterv.hu/esoviz-elvezetes
https://sunikft.hu/esoviz-elvezetes-szabalyai
https://ujhaz.hu/otlettar/epitkezes/csapadekviz-elvezetes-telken-belul
219/2004 (VII.21) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
123/1997 (VII.18) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről
33/2000 (III.17) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
e-ÚT 06.03.43:2022 Kiselemes burkolatok
A fotók saját készítésűek.