Esővíz hasznosítása: a gyűjtéstől a konkrét módokig
Az esővíz gyűjtése és hasznosítása régebbi korokban természetes volt, amikor vezetékes víz nem, vagy csak ritkán állt rendelkezésre. A napjainkban újjáéledt környezettudatos szemlélet ismét előtérbe helyezi a csapadékvíz felhasználást.
Miként gyűjtsük, hogy fel tudjuk használni?
Az esővízgyűjtés lehetőségeiről egy másik cikkben írtunk részletesen („Esővíztároló: Melyek az esővízgyűjtés, csapadékvíz gyűjtés szabályai?”), itt most röviden összefoglaljuk.
Először is szükséges egy gondosan megtervezett, kiépített és karbantartott ereszcsatorna rendszer (mint az korábbi cikkünkben olvasható). Az ereszcsatornából alapvetően két módon gyűjthetjük össze a vizet. Legegyszerűbb a felszín felett elhelyezett edényekbe felfogni, beépített tárolókba vezetni. Egyszerű, nem túl költséges megoldás, de éppen ezért a gyűjtött esővíz korlátozottan használható fel. Nehezebb tisztán tartani, rövidebb ideig használható, algásodhat, különösen műanyag tárolóban.
Általában kézi erővel nyerik ki a vizet a felszíni tárolóból, nagyobb kapacitás esetén célszerű szivattyú használata. Magasabb épületek esetében gravitációs úton is eljuthat a víz a felhasználási helyre.
Komolyabb felhasználási szándék, valamint nagyobb vízgyűjtő felület esetén érdemes felszín alatti tárolót létesíteni. Ebben kisebb hőingadozással, tovább tudjuk felhasználható minőségben tárolni a csapadékvizet. Kertünk, udvarunk használhatósága is megmarad, mivel a tároló felett visszarendezhetjük a területet. A föld alatti tároló építése komolyabb feladat, szakismeret nélkül veszélyes belefogni. A vízkinyerés egy külön gépészeti feladat, csőrendszer, szivattyúk is szükségesek. Mindezek következtében költségesebb megoldás, viszont egy átlagos családi ház vízfogyasztásának felét biztosítani tudja jó esetben. Átlagos költségeket, nyereségeket számolva, összehasonlítva (tároló építés, üzemeltetés, vízdíj megtakarítás) egy ilyen beruházás mintegy 5-8 év alatt megtérül.
Felszín alatti és feletti csapadékvíz gyűjtés esetén egyaránt gondolni kell a tároló kapacitáson túl lefolyó vízre is. meg kell tervezni a biztonságos túlfolyót úgy, hogy ez víztöbblet ne okozzon alámosást, kimosódást, elázást saját területünkön, valamint a szomszédos ingatlanon. A tovább vezetésre, árokba kötésre vonatkozó szabályokat a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 47.§ (8), (9), (10) bekezdése tartalmazza:
A telek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos ingatlanok, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
A tovább vezetéshez szükséges árkokról írott cikkünk itt olvasható, folyókákról pedig itt lehet olvasni.
Hasznosítási lehetőségek
Az esővíz lágyabb a csapvíznél, ez mosásra kiválóan alkalmassá teszi, kevesebb mosószer szükséges.
Autómosásra szintén előnyös a lágy víz.
Elvileg mosdásra is jobb a lágyabb víz, bőrünknek előnyös, de szennyezettebb levegőjű környezetben ellenérvek is vannak, így a körülményektől függően mérlegelendő az ilyen célú felhasználás.
Öntözési felhasználása hasonló a zuhanyozási célúhoz, meggondolandó annak függvényében, hogy mennyire szennyezett környezetből tudjuk a csapadékvizet begyűjteni.
Az esővíz mosdási és öntözési felhasználhatóságát a rendszerbe épített szűrőkkel tudjuk növelni. a szűrőket természetesen időnként tisztítani, cserélni szükséges.
WC öblítésre kiváló az összegyűjtött esővíz.
Takarításra is teljes mértékben megfelelő.
Amire jobb, ha nem használjuk, az a főzés és az ivás.
Fentieket összegezve, nagyobb esővíz gyűjtő kapacitás esetén, megfelelő körülmények között csak ivási és étkezési célra szükséges vezetékes, vagy palackos ivóvizet használni, így érhetjük el a leghatékonyabb ivóvíz megtakarítást.
Összegzés
Hazánkban is egyre változékonyabb az időjárás, szélsőséges a csapadék eloszlása. Hosszú száraz időszakok után hirtelen, nagy mennyiségű csapadék esik. Sok a leburkolt terület, az eső nem tud elszivárogni, károkat okoz. Az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb és költségesebb. Ilyen körülmények között különösen fontos a csapadékvíz gyűjtése és lehető leghatékonyabb felhasználása.
Bármilyen esővíz gyűjtéssel és felhasználással sokat teszünk környezetünkért (és csökkentjük kiadásainkat).
Nagyobb vízfelhasználási (pl. öntözési) igény esetén érdemes egy komplex rendszert kiépíteni, felszín alatti tárolóval, csőrendszerrel, szivattyúkkal. Az ilyen rendszert legjobb a házépítéssel egyidejűleg megvalósítani, utólag már költségesebb és komplikáltabb.
Érdemes figyelni a pályázati lehetőségeket, esővíz tárolókra, hasznosításra esetenként támogatás is igényelhető.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/ereszcsatorna-szereles/
https://utepitesakademia.hu/vizelvezeto-arok/
https://utepitesakademia.hu/beton-folyoka/
Felhasznált irodalom:
https://kertepito.com/esoviz-gyujtes/
http://greenterv.hu/korszeru-epuletgepeszet/esoviz-hasznositas
https://gardino.hu/blogs/news/esovizgyujtes-szabalyai-esoviztarolo
https://tudatosvasarlo.hu/az-esovizgyujtes-mar-nem-csak-egy-lehetoseg-hanemkotelezo-feladat/
A fotók saját készítésűek.