Felfagyott beton javítása és a betonjárda felújítása

Miként lehet a felfagyott betont javítani, hogyan újítható fel egy betonjárda? Megelőzhető a beton felfagyása?
A beton az egyik legtartósabb építőanyag, kedvező körülmények között akár száz éven túl is működőképes marad. Szilárdsága ez esetben olyan kis mértékben csökken több évtized alatt, ami a betonszerkezet funkcióját még nem veszélyezteti.
A használat során az esetek nagyobb részében a betonszerkezet nem optimális körülmények között működik. Gyakori károsítók a környezeti hatások. Ide soroljuk a levegőben, vizekben lévő szennyező anyagokat és az időjárási hatásokat. Legtöbbször a hideg időjárás okozta károkkal találkozunk. A fagy, különösen az éghajlatunkra jellemző egymást követő fagyási és olvadási ciklusok, valamint a sózás kárt tudnak okozni a beton felületén és szerkezetében, élettartamát jelentősen csökkenthetik. A kezdődő fagyási károkat, felületi hibákat még javíthatjuk, a szerkezetet mélyebben érintő károsodás már elvileg újra építést igényel. A fagyérzékenységet bizonyos mértékig csökkenteni lehet.
Hogyan károsítja a fagy a beton felületét és szerkezetét?
A fagy alapvetően két esetben károsítja a betonszerkezetet.
Télen, hideg időben végzett betonozási folyamat során és a bedolgozást követő napokban a betont óvni kell a fagyástól. Öt fok alatt nagyon lelassul a kötés, sőt fagypont körül megáll és nem tudja elérni a tervezett szilárdságot a beton. Az ilyen betonszerkezet nem lesz tartós, peregni, mállani fog, javítása szinte lehetetlen. A téli betonozásról egy másik cikkben írunk részletesen, de legjobb elkerülni hideg időben a beton bedolgozást.
Másik eset a használat közben a betont érő fagyhatás. A víz vagy beszivárog, vagy eleve benne van a betonban a kapilláris rendszerben. A megnövekvő térfogatú jég repedéseket okoz. Nálunk télen ritkán fordul elő tartós fagypont alatti hőmérséklet, jellemző az éjszakai fagy és a nappali néhány fokos plusz időjárás. Ez az ismétlődő fagyás és olvadás viseli meg legjobban a betont, nagy eséllyel keletkeznek repedések. A fagyási károkat még fokozhatjuk, ha síkosságmentesítés céljából például lesózzuk a betonjárdát. A sós víz nulla fok alatt pár fokkal fagy meg, amikor megolvasztja a beton felületén a jeget, a felső réteget lehűti, mélyebben viszont melegebb marad, ezért egy vékony réteg idővel leválik a beton tetejéről. A kapillárisokban maradó kristályosodó só újabb repedéseket generálhat.
Fagyási károkat legtöbbször aszfaltburkolat melletti betonfelületen láthatunk. Az aszfalt sokkal kevésbé érzékeny a sózásra, így az aszfaltutakat télen rendszeresen sózzák a csúszásveszély ellen. Elkerülhetetlen, hogy a burkolathoz csatlakozó betonszegélyekre, folyókákra, járdákra ne jusson az útra permetezett sóoldatból.

Hogyan előzhetjük meg a betonszerkezet felfagyását, fagy általi károsodását?
Elsőként kell említeni az alapvető tennivalót: A beton keverést, összeállítást, szállítást, bedolgozást, tömörítést és utókezelést alaposan, a technológiai szabályokat betartva végezzük, télen lehetőleg ne betonozzunk.
Gondoljunk a vízelvezetésre. Ne álljon a víz a beton felületén, oldjuk meg lejtéssel a víz tovább vezetését (megfelelő befogadóba, pl. meglévő árokba).
Só helyett más anyaggal oldjuk meg a síkosságmentesítést, pl. érdesítéssel (zuzalékkal, homokkal, hamuval). Ha mégis számítanunk kell arra, hogy só éri a felületet, lássuk el vízzáró bevonattal, impregnáló anyaggal. Az impregnálás a sózáson kívül is hasznos, gátolja a vízbejutást, így a repedési hajlam csökken.
Az utókezelést úgy végezzük, hogy a kötés, szilárdulás során a víz lassan párologjon, így vékonyabb kapillárosokat kapunk.
Fagyállóbb lesz a betonunk, ha elegendő légpórus alakul ki benne. Helyet adunk így a fagyási terjeszkedésnek, sókristályosodásnak. Légpórusképző adalékszerrel biztosíthatjuk a kialakulást. Az adalék arányára figyelni kell, szakember, forgalmazó tud ebben segíteni. Túlzott mennyiség gyengíti a betont. Műanyagbevonatú előregyártott légbuborékokat is alkalmazhatunk (a bevonat lebomlik és marad a légbuborék).
Az aszfalthoz csatlakozó beton szegélyeket, burkolóelemeket előregyártott kivitelben célszerű alkalmazni, az előregyártásnál gondoskodnak a légpórusképzésről, felületvédelemről.
A fagynak ellenálló betonszerkezetekről külön cikkben is írunk.
A felfagyott beton javítási lehetőségei
Hasonlóan minden egyéb hibajavításhoz, a fagy által károsodott betont csak egy bizonyos hiba szintig lehet javítani. Minél előbb, annál biztosabb az eredmény. Vannak esetek, amikor egy eltakart betonszerkezeten későn látszik a károsodás, ami már mélyen hatott az anyagban. Ekkor már általában nem tudunk javítani, marad az elbontás és újjáépítés.
A legtöbb esetben egy betonozás közben, vagy a kötési, szilárdulási folyamat során megfagyott beton sem javítható eredményesen, mivel nem tudta elérni a kívánt szilárdsági szintet.
Alapvetően kétféle fagyás okozta kárral találkozunk, ezek szabják meg a javítási lehetőséget, módozatot. A javítandó hiba lehet mállás, leválás és lehet repedés.
Járófelületeket, kocsibehajtót, járdát, térburkolatot, kerítés lábazatot megpróbálhatunk házilag javítani. Teherhordó szerkezetet hibáinak javítását bízzuk szakemberre, aki felderíti a hiba okát, elemzi a javíthatóságot a hiba mértéke alapján és kiszámolja a gazdaságosságot, megéri-e, mennyire lesz tartós a javítás, vagy hatékonyabb a bontás és újjáépítés.
Nem eltakart betonfelületek esetében általában komolyabb vizsgálat nélkül eldönthető, hogy javítható-e a fagyás okozta hiba.
Az alábbi esetben több hiba is látható, egy repedés, valamint letöredezés, kismértékű hámlás, de a szerkezetet mélyen érintő kár nem valószínűsíthető, így várhatóan eredményesen javítható a felület.

Fagyási kárt szenvedett beton járda, beton burkolat javítási lépései
Amennyiben megvizsgáltuk a felfagyott részt és megállapítottuk, hogy a betonunk felszínén keletkeztek csak károk, a szerkezetet mélyen érintően nem, előkészíthetjük a javítást.
Bármilyen eszközzel vissza kell bontani a málló részeket. Bontó kalapács, csiszoló, véső segítségével el kell távolítani a sérült anyag darabokat. Szerencsés esetben, időben elkezdett javításnál a fagy által károsított felületrész csak 5-10 mm. Amikor elértük az ép betonrészt, le kell takarítani, tiszta, pormentes felületre van szükség.
Ezt követően több lehetőségünk van. Létezik az úgynevezett „betonra betonnal” javítás, amiről egy külön cikkben írtunk, mivel ez jelentősen különbözik a ma kapható kiváló javító habarcsokkal, speciális keverékekkel lehetséges módszerektől. A betonnal javítás hátránya, hogy nem lehet vékony réteget felvinni, a javasolt vastagság legalább 10 cm, hogy tartós legyen. Hátrány még, hogy zsaluzás is felmerülhet, valamint nedvesen kell tartani (utókezelni) legalább két hétig, hiszen beton keverékről van szó. A technológia előnye az együtt dolgozás, mivel -mint neve is mutatja- betont javítunk betonnal, azonos lesz a hőtágulás, valószínűleg nem fog elválni idővel.
További lehetőség speciális javító anyaggal, habarccsal dolgozni. Ez esetben következik a „kellősítés”, vagyis egy tapadóhíd felhordás, ami azért szükséges, hogy a régi felület és az új javító anyag minél jobban egybeépüljön, összeragadjon. A tapadóhíd 1-2 mm vastagságban bedolgozható, többnyire ecsetelhető, hengerelhető gyorsan kötő anyag, ami jó tapadást biztosít a régi és az új anyag között. A javítóhabarcsokat a tapadóhíd meghúzása után, késedelem nélkül kell bedolgozni, mert így működik jól a kellősítés. Többféle fajtájú és minőségű tapadóhíd kapható. Az építőanyag forgalmazók segítenek, ha elmondjuk, milyen javítást tervezünk. A tapadóhídról is írunk részletesebben külön cikkben.
Többféle szárazhabarcsot forgalmaznak. A finom szárazhabarcsok 5 mm rétegvastagságig alkalmazhatók. A mélyebb kitöredezésekhez nagyobb rétegvastagságban használható száraz javítóhabarcsok is léteznek. Utólagos elsimításra a legfinomabb szemcséjű javítóhabarcs használható 1-5 mm vastagságban. A javítás során általában nem szükséges zsaluzni, a szerszámigény is minimális, elegendő egy vakolókanál és egy simító lapát.
Műgyantával is tudunk vékony rétegben felületet javítani. Házilagos javításnál előfordul, hogy csemperagasztót használnak, ami sürgős javításnál elvileg működhet (garázs mélyén talált maradék anyaggal), de jobb a javításra kifejlesztett speciális anyagok közül választani. A műgyanta, ragasztó és egyéb nem beton jellegű anyagok használata esetén gondolnunk kell arra, hogy idővel ezek elválhatnak a régi anyagtól, mivel a betontól eltérő a hőtágulásuk mértéke.
Időben észlelt fagykár esetén pár milliméter vastagságban kell csak javítani. Ebben az esetben működik az impregnálási technológia:
A felületről a gyengébb, elváló részeket el kell távolítani (pl. csiszolással), de a felület maradjon kissé érdes. A letakarított felületet szilikát, vagy nanoszilikát felületerősítő folyadékkal impregnáljuk. Megszáradás után a hidrofobizáló folyadékot dolgozunk be a felületre. Az alkalmas anyagokat építőanyag telepeken beszerezhetjük.
Az impregnálás, mint befejező munkafázis, bármelyik felsorolt technológia eredményességét növeli.
A fenti technikák elsősorban a fagyhatás miatti mállás, porozitás javítására szolgálnak. A hibák másik típusa a fagy okozta repedés. A kialakult repedések általában szabálytalanok és változó szélességűek. Ez esetben is ki kell takarítani a javítandó területet. Több lehetőség létezik: a repedést kitölthetjük bitumen alapú rugalmas anyaggal, cementhabarccsal, vagy műgyantával, vagy egyéb speciális anyaggal. Szakember, vagy forgalmazó tud megfelelő anyagot ajánlani. A technológiától függően szükség lehet a repedés kiszélesítésére (méretének optimalizálására).
Összefoglalás
Minden kültéri beton készítésénél számítani kell a fagy károsító hatására ezen az égtájon.
Elvileg készíthető „fagyálló” beton az erre kifejlesztett adalékszerek alkalmazásával, azonban így is csak a fagyhatásnak jobban ellenálló szerkezetet alkothatunk, a fagykárt teljesen nem zárhatjuk ki.
Lehetőség szerint minden tavasszal vizsgáljuk meg kültéri beton felületeinket, hogy az esetleges károkat időben észrevegyük és könnyebben, hatékonyabban javíthassuk. A sózást kerüljük.
A javítást plusz öt fok felett, száraz időben végezzük. Beton jellegű javítóanyag esetén (pl. cementes habarcs) gondoljunk a kötési folyamatra, utókezelésre, nedvesen tartásra is szükség van.
Speciális anyagok alkalmazása során célszerű azonos gyártmányúakat választani. Ha a tapadóhíd, a hidratáló anyag, kitöltő habarcs, vagy gyanta egyazon cég terméke, ezek egymásra épülése, együtt dolgozása garantálható. Egyéb esetben előfordulhat összeférhetetlenség, egymást gyengítő hatás. A piacon egyre több javító anyag érhető el, ezért érdemes szakemberrel konzultálni, vagy az árusító helyen részletes ismertetést kérni, hogy a leghatékonyabb megoldást alkalmazzuk.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/betonra-betonozas/
https://utepitesakademia.hu/fagyallo-beton/
https://utepitesakademia.hu/toredezett-beton-javitasa-felujitasa/
https://utepitesakademia.hu/beton-javitas/
https://utepitesakademia.hu/tapadohid/
https://utepitesakademia.hu/betonozas-hideg-idoben/
Felhasznált irodalom:
https://betonozz.hu/felfagyott-beton-javitasa/
https://mesterekfutara.hu/blog/jarda-felujitas-hazilag-hogyan-javitsd-ki-ami-telen-felfagyott/
https://iparipadlo.blogspot.com/2017/10/felfagyott-betonburkolatok-2-javitasi.html
https://btclabor.hu/hu/fagyallo-beton/
https://mesterekfutara.hu/blog/jarda-sozas-miert-es-hogyan-karositja-a-betont/
A fotók saját készítésűek.