A beton teherbírása és vastagsága: mit tud 10 cm beton?
Egy járófelület, közlekedő út betonburkolat vastagsága több tényezőtől függ. A túlzott betonvastagság gazdaságtalan, feleslegesen növeli az építési költséget. A szükségesnél vékonyabb betonréteg hosszabb távon szintén nem gazdaságos, mivel a tervezett élettartam előtt tönkremegy. A beton szükséges vastagsága többek között függ az összetételtől (adalékanyag szemcseméretétől), a beton anyag típusától, alkalmazunk-e vasalást és milyet, az építendő burkolat funkciójától (a tervezett igénybevételtől).
A beton vastagság meghatározása
A vastagság meghatározásának alapja a várható terhelés. A két szélsőséges terhelést nézve a legkisebb igénybevétel járdák, gyalogutak esetében jelentkezik, míg a maximális terhelést az autópályák, repülőterek adják.
Kizárólag gyalogosforgalomra tíz cm alatti vastagság is elegendő lenne, azonban ez mérlegelendő. Az előregyártott elemek egyenletes, garantált minőségben készülnek, így bátran alkalmazhatjuk a hagyományos 40x40x6 cm méretű burkolólapokat járdának. Helyszínen keverve és bedolgozva a tíz cm alatti vastagságú burkolat károsodhat a kopás következtében, mivel nem zárhatjuk ki teljesen a keverési, bedolgozási egyenletlenségeket.
Az előregyártott burkoló lapok enyhe személygépkocsi forgalmat is elviselnek, amennyiben jól tömörített homokos kavics ágyazatra terítjük. Fontos a megfelelő alátámasztás, ennek hiányában megrepednek az elemek.
Helyszíni bedolgozású betonburkolattal készíthetjük a garázs felhajtónkat 10 cm vastagságban, minimum 10, de inkább 15 cm homokos kavics vagy zúzottkő ágyazatra, melyet jól be kell tömöríteni. Ilyen vastagság esetén azonban ki kell zárni a teherautó ráhajtást.
Utak, autópályák burkolatát készítették betonból már a múlt század első felében is. A nagyforgalmú, erős terhelésű utak építésénél reneszánszát éli a betonburkolat. Ebben a terhelési kategóriában ellenállóbb az aszfaltoknál, nem gyűrődik, hosszabb az élettartama. Nehéz forgalomra minimum 25 cm vastagságban készül.
A múlt században beton táblás burkolattal épült az M7 autópálya és néhány főút; több évtizedig jól viselték a teherforgalmat.
Speciális betonburkolatot alkalmaznak nagyforgalmú autóbuszmegállókban. Indokolt esetben vasalás is kerül a szerkezetbe. Az erősített burkolatot a megállóba fékezve érkező autóbusz kerekek gyúró hatása indokolja. Buszmegálló betonburkolata akár 30 cm vastag is lehet.
Szintén külön kategória a repülőtéri betonburkolat, itt a leszálló gépek jelentik a legnagyobb terhelést a földet érés másodperceiben. A repülőtéri betonburkolatok 30-40 cm vastagok jellemzően.
Vasalást is tartalmazó betonburkolat esetében a vastagság tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a betonvas -vastagságától függően nem kerülhet 2-3 cm-nél közelebbre a burkolat széleihez. Ellenkező esetben a burkolat szélei lepattogzanak.
Mire kell figyeljünk vékony betonburkolat készítésekor?
Tíz cm vastag betonburkolat egyenletes, tömör alátámasztással megfelelő gyalogutakra, járdákra, kerékpárutakra. Kis sebességű személygépkocsi terhelésre is megfelel például garázsbehajtó, kapubejáró, vagy udvar esetében, amennyiben kizárható a nagyobb súlyú és sebességű forgalom.
A 10 cm beton esetében vékonynak számít, gyakorlatilag ugyanarra kell figyelni, mint minden más esetben, csak fokozott mértékben.
Ennél a vékony szerkezetnél különösen fontos az egyenletes alátámasztás, ami a gondos földmunkánál kezdődik. A földmunka alsó szintjét (tükörszintet) pontosan és síkban alakítsuk ki. Az ágyazó réteget (homokos kavics, zúzottkő) jól simítsuk el és alaposan tömörítsük.
A zsaluzást, megtámasztást is figyelmesen készítsük, hogy majd a bedolgozásnál a szélek és sarkok is jól elteríthetőek legyenek.
A betonkeverék egyenletes legyen, nem lehet benne fészkesedés. Legbiztosabb keverőtelepről hozatni a keveréket. A bedolgozás és tömörítés különösen a széleken, sarkoknál legyen alapos.
A kötési zsugorodás és a használat alatti hőtágulás miatt nagyobb felületet hézagolni (dilatálni) kell, előre elhelyezett vékony elválasztó elemmel, vagy kötés alatti befűrészeléssel.
A kötés alatti utókezelést (nedvesen tartást) is nagy gondossággal végezzük, mivel az aránylag vékony burkolat hamar kiszáradhat, repedezhet, ha nem figyelünk oda a rendszeres locsolásra, takarásra.
Használat során a téli sózás különösen árthat a viszonylag vékony szerkezetnek.
Fontos a vízelvezetés, a burkolatnak legyen 1-2 % esése abba az irányba, ahová a csapadékvízelvezetést megterveztük árokkal, folyókával, víznyelővel és csatornával vagy szikkasztással.
Összefoglalás
Egy betonburkolat vastagságát alapvetően a tervezett igénybevétel szabja meg, azon belül is a várható terhelés.
Tíz centiméter alatti vastagság helyszíni betonozással nem ajánlott, előregyártott elemekkel lehetséges -egyenletes alátámasztással.
A tíz centiméter körüli vastagság vékonynak számít, így különös gondossággal kell az egyes műveleteket elvégezni. Technológiai hiba gyors tönkremenetelt okoz.
Személygépkocsinál nagyobb terhelés esetén nem elég a 10 cm, legalább 20 cm legyen a betonburkolat ebben az esetben.
Mindez tájékoztató, általános esetre. Bizonytalanság esetén, tapasztalat hiányában ajánlott szakember tanácsát kérni a vastagság tervezése során.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
Zsaluzás, betonvasalás – Útépítés Akadémia (utepitesakademia.hu)
1 m3 beton: súlya, keverési aránya (mennyi cement szükséges?) (utepitesakademia.hu)
Beton locsolás, öntözés — mettől meddig kell? (utepitesakademia.hu)
https://utepitesakademia.hu/beton-tipusok-jelolesek/
https://utepitesakademia.hu/beton-locsolasa-kotesi-ideje/
https://utepitesakademia.hu/beton-keveresi-aranyok/
https://utepitesakademia.hu/m3-beton/
Felhasznált irodalom:
https://betonozz.hu/a-beton-vastagsag/
https://www.dalostuzep.hu/blog/kulteri-betonozas/
A képek saját fotók, egy archív fénykép kivételével, melynek készítője ismeretlen (készült 1959-ben).