Betonjavító anyagok és a betonjavítás menete
Milyen beton javító anyagok léteznek, melyik mire alkalmas és miként történik a betonjavítás folyamata lépésről lépésre?
A beton az egyik legtartósabb építőanyag, ideális esetben több évtizedig jól működik. A használat alatt a kopásból, a terhelésből, a környezeti hatásokból (időjárás, szennyezés) adódóan az idők során hibák keletkeznek a felületen, rosszabb esetben a beton szerkezetében is.
A javíthatóság függ a hiba mértékétől és a hiba típusától, jellegétől is. Egyes hibák javíthatók, különösen a romlás kezdeti fázisában, viszont sajnos vannak nehezen, vagy egyáltalán nem javítható hibák, amikor a szerkezet elbontása és újra építése marad csak.
Betonjavítási lehetőségek
A betonjavító anyagok közé érthetjük a különböző adalékokat, adalékszereket is, amiket a betonkeverés során adagolnak, a beton tulajdonságainak javítására. Ezeket az adalékszereket egy külön cikkben ismertettük, most csak a használat során sérült, károsodott betonfelületek javítási lehetőségeit vesszük számba.
A hibákat legegyszerűbben az előidéző ok szerint csoportosíthatjuk.
Vannak a kopásból eredő hibák, mint például egy beton útburkolaton a forgalom, vagy egy szerkezeten a terhelés által okozott elváltozások, repedések, vagy egy lépcső koptatása a gyalogosok által.
Másik hibatípus a mechanikai sérülések következményei, mint például élek letörése ütés által, vagy balesetet szenvedett jármű okozta sérülés.
Következő típus a környezeti hatások miatt bekövetkező hibák, mint például a fagyhatás, sózás, légszennyezés, agresszív vizek hatása.
A fenti hibák javíthatóak, amennyiben kezdeti fázisban felismertük és intézkedünk. Természetesen itt is érvényes az aranymondás, mely szerint a legjobb javítási mód a megelőzés. Erről, vagyis a körültekintő betontervezésről (javító adalékok alkalmazásáról), fagyállóság növeléséről, téli munkavégzés esetén a megfelelő körülmények biztosításáról egyéb cikkeinkben írtunk. Ha nem tudtuk megelőzni a meghibásodást, vagy olyan előre nem látható hatások léptek fel, amik kárt okoztak, marad a javítás. Továbbiakban az ilyen hibajavítási módozatokkal foglalkozunk.
Nehezen, vagy egyáltalán nem javíthatóak a betonkeverés és beépítés során elkövetett technológiai, vagy minőségi hibák, valamint a helytelen utókezelés hatása. Ide sorolhatók többek között a nem megfelelő alapanyag felhasználás, a kemény hidegben végzett bedolgozás (friss beton megfagyása), a kötés során a beton megégése (kiszáradása), a hibás vasalás, nem megfelelő vastagság. Ezek a hibák rendszerint nem javíthatóak, vagy javításuk nem gazdaságos (praktikusabb az elbontás és újjáépítés).
A betonjavító anyagok típusai
Egy hagyományos módszer a „betonra betonnal” javítás, amiről részletesen egy másik cikkben írtunk, mivel ez ma már kevésbé alkalmazott megoldás, tekintettel a technológiai fejlődésre, melynek során speciális javító anyagokat fejlesztettek ki. A betonnal javítás egyik hátránya, hogy akkor lesz tartós, ha minimum 10 cm vastagságban terítjük. Hátrányként említjük, hogy zsaluzás is felmerülhet, valamint utókezelés (nedvesen tartás) is szükséges, valamint 28 napos kötési és szilárdulási időszakkal kell számolnunk. A megoldás előnye, hogy beton anyaggal javítunk, tehát gyakorlatilag tökéletes lesz az együtt dolgozás a régi és az új anyag között.
Betonjavító habarcs választása esetén vékonyabb rétegben javíthatunk, általában 5 mm és 40 mm közötti vastagságban alkalmazhatjuk, a sérült felülettől, a kitöltendő hibától függően. Kültérre fagyálló változatot vegyünk. Szinte minden javításra alkalmas, kitölthetjük a hézagokat, repedéseket, kiegyenlíthetjük a megkopott, hámlott felületet, kiegészíthetjük a lepattogott éleket, sarkokat. Függőleges felületre sűrűbb anyagot alkalmazzunk a megfolyás elkerülésére. Beszerezhetünk finomabb és durvább habarcsanyagot, a hiba jellegéhez igazodva. A vékony felhordás nem igényel zsaluzást. Cement alapú anyag, így az első napokban (hetekben) gondolni kell az utókezelésre is (tartsuk nedvesen). A cement alapúság ez esetben is segít az összedolgozásban a régi anyaggal. A választék igen nagy, érdemes a kereskedőtől, szakembertől javaslatot kérni a hiba alapján.
Műgyanta alapú javító anyagból is többféle áll rendelkezésre. Ez anyag rendszerint jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a habarcsok, így általában drágább és sok esetben nagyobb szakértelmet igényel a megfelelő eredményt ígérő javítás. Hátrány, hogy a cement alapú régi anyagunktól eltérő összetételű, így várhatóan nem lesz azonos a hőtágulás mértéke. Ezt ellensúlyozza a műgyanta rugalmassága. Előnye, hogy rendszerint nem igényel utókezelést és rövid a kötési ideje. Zsaluzni ezt sem kell általában.
A habarcsok és a műgyanták esetében is célszerű egy tapadóhíd alkalmazása a régi és az új, a javító anyag között, mely az összedolgozást, mint neve is mutatja a tapadást erősíti. A tapadóhíd 1-2 mm vastagságban bedolgozható, többnyire ecsetelhető, hengerelhető gyorsan kötő anyag, ami jó tapadást biztosít a régi és az új anyag között. A javítóhabarcsokat a tapadóhíd meghúzása után, késedelem nélkül kell bedolgozni, mert így működik jól a kellősítés. Többféle fajtájú és minőségű tapadóhíd kapható. Az építőanyag forgalmazók segítenek, ha elmondjuk, milyen javítást tervezünk. A tapadóhidakról külön cikket is írtunk. A tapadóhíd a hőszigetelést is javíthatja. Egyszerűbb, kisebb felületű javítások esetén a tapadóhíd akár önállóan is megoldás lehet.
Repedések esetén a cementhabarcs, vagy műgyanta anyagon felül a javítást végezhetjük bitumen alapú rugalmas anyaggal is. Útburkolaton, kerékpárúton, járdán gyakori javítási módszer. Szakember, vagy forgalmazó tud megfelelő anyagot ajánlani. A technológiától függően szükség lehet a repedés kiszélesítésére (méretének optimalizálására).
Külön kategória a sérült vasbeton szerkezet javítása. Ha a hiba, sérülés olyan mértékű, hogy megszűnt a beton takarás, kilátszik a beton acél, olyan javítóanyagot kell választani, amely a korrózióvédelmet is megoldja. Teherhordó szerkezet javítását célszerű szakemberre bízni.
A betonjavítás menete
Amennyiben megvizsgáltuk a hibás részt és megállapítottuk, hogy a betonunk felszínén keletkeztek csak károk, a szerkezetet mélyen érintően nem, előkészíthetjük a javítást.
El kell dönteni, hogy melyik javítási mód a legalkalmasabb a felmerült hiba orvoslására. Szükség esetén kérjük szakember tanácsát, hogy cement alapú keverékkel, vagy műgyanta típusú anyaggal javítsunk.
Bármilyen eszközzel vissza kell bontani a málló részeket. Bontó kalapács, csiszoló, véső segítségével el kell távolítani a sérült anyag darabokat. Szerencsés esetben, időben elkezdett javításnál a károsított felületrész csak 5-10 mm. Amikor elértük az ép betonrészt, le kell takarítani, tiszta, pormentes felületre van szükség.
A technológiától függően hordjuk fel a tapadóhidat. A tapadóhíd kisebb egyenetlenségek kitöltésére is alkalmas, így csökkenhet a visszabontandó vastagság. A tapadóhíd „meghúzása” után jöhet a javító anyag, amit szükség esetén addigra megkevertünk (pl. szárazhabarcs alkalmazása esetén az előírt vízmennyiséggel). Általában egyszerű eszközökkel, kőműveskanállal, beton lehúzó szerszámmal elvégezhetjük a munkát.
Cement alapú javítóanyag esetén utókezelés is szükséges (nedvesen tartás, minimum az első héten), valamint gondoljunk a kötési időre, az első napokban óvjuk a javított felületet, ne lépjünk rá, ne terheljük.
A javítást plusz öt fok felett, száraz időben végezzük.
Bármely javítási technológia eredményességét javítja, ha utolsó fázisban az építőanyag telepeken beszerezhető, esetünkre alkalmas impregnálást hordunk fel, vagy permetezünk ki a javított felületre, ami javítja a vízzáróságot, növeli a fagy, illetve a sózás következtében lehetséges károkkal szembeni ellenállóképességet.
A javítóanyagokat rendszerint kisebb kiszerelésben is árusítják, így csak a szükséges mennyiséget kell megvegyük, amit úgy kalkulálhatunk közelítően, hogy 18-20 kg/m2/cm az anyag igény.
Összefoglalás
Időben felfedezett kisebb hibákat általában jól tudunk javítani. Szakember segítségével a hibához legjobban igazodó anyagot ki tudjuk választani az igen széles kínálatból. Ház körüli felületi hibákat aránylag könnyen, alap szerszám felszereltséggel javíthatunk.
Teherhordó szerkezetek javítását biztonságosabb szakemberre bízni.
Célszerű azonos gyártmányú anyagokat alkalmazni, hogy a tapadóhíd, a javító anyag, az impregnáló folyadék jól illeszkedjen egymáshoz.
Száraz, fagymentes időben dolgozzunk, cement alapú anyagok esetében gondoljunk a kötési és szilárdulási időigényre, az első napokban a sérülékenységre, a nedvesen tartásra kötés alatt.
Megfelelő anyaggal, jól megválasztott technológiával, gondos munkavégzéssel több évvel meghosszabbíthatjuk betonszerkezeteinket. Érdemes évente felülvizsgálni a korábban javított és a javítatlan felületeket egyaránt, hogy szükség esetén beavatkozzunk, elkerülve a súlyos leromlást.
Ide vonatkozó korábbi cikkeink:
https://utepitesakademia.hu/betonozas-hideg-idoben/
https://utepitesakademia.hu/fagyallo-beton/
https://utepitesakademia.hu/vizzaro-beton/
https://utepitesakademia.hu/beton-adalek-minden-a-betonozas-adalekszereirol/
https://utepitesakademia.hu/betonra-betonozas/
https://utepitesakademia.hu/toredezett-beton-javitasa-felujitasa/
https://utepitesakademia.hu/beton-javitas/
https://utepitesakademia.hu/tapadohid/
Felhasznált irodalom:
https://www.skmarkabolt.com/termekek/betonjavito-anyagok
https://mesterekfutara.hu/webshop/cement-beton-betonvas-betonacelhalo/betonjavito-habarcsok
A fotók saját készítésűek.