Öntvényekből készült elválasztóelemek a turbókörforgalomban
Egy turbókörforgalomban a sávokat optikai és fizikai elemekkel választják el egymástól. Ez kényszeríti az autósokat – a közlekedés biztonsága érdekében –, hogy a körforgalmon belül meghatározott szakaszokon ne akarjanak és ne is tudjanak sávot váltani. A napjainkban bevett általános megoldás erre a 18-20 centiméter magas, előre gyártott beton félgömbök használata. Amikor a kötőréteg szintjéig elkészül […]
továbbTöltéskonszolidáció gyorsítás függőleges szalagdrén alkalmazásával
Egy magastöltés hátránya, hogy a töltéstest megépülése után saját súlyánál fogva nyomja az alsó talajrétegeket, amelyek mindaddig mozgásban vannak és süllyednek, amíg el nem érik nyugalmi állapotukat, az úgynevezett konszolidációt. A pályaszerkezetet a magastöltésre kizárólag a megépített töltéstest bizonyított konszolidációja után lehet ráépíteni, amikor további süllyedése már nem várható. A talajmechanikusoknak – akik töltéssüllyedés-méréseket is […]
továbbA beton története és feltalálása
A beton feltalálásának története immár többszáz éves. Megkülönböztethetjük azokat az idősávokat, amikor először említették, amikor először szabadalmaztatták, és amikor először használták máig fennmaradó építményeknél. De pontosan mikor kezdődött a beton története, és hogyan történt a beton feltalálása? A beton feltalálása A rómaiak ú.n. római cementet (alumínium és szilíciumtartalmú törmeléket) használtak utak, fürdők, vízvezetékek építésére. Technikailag […]
továbbHazai Aszfaltipari Részvénytársaság
A társvállalkozó fia – szintén jól képzett mérnök – már olvasott a bitumen felhasználásával kialakított zajtalan, egységes burkolatról, az aszfaltról, ezért 1864-ben kiutazott Párizsba, hogy idevágó tapasztalatokat szerezzen. A Rue Bergeren megtekintette az 1838-ban épült első aszfaltjárdát: az már huszonhat éve állta az idő romboló hatását, de mérnökünk szemügyre vette a Conservatoire de Musique előtti […]
továbbárulkodó házfalak
Az aszfaltútépítés hagyománya hazánkban igen érdekesen és egyéni módon alakult ki, még ha egy kissé el is maradt az európai államokétól. A XIX. század derekán nem csak közutaink, hanem a városi utak nagy része is burkolatlan volt. Ekkor Széchenyi István magáévá tette azt a latin mondást, hogy „via vita”, azaz: út az élet. Rámutatott, hogy […]
továbbAmerikai módon
Miközben Európában az öntöttaszfalt tökéletesítésével kísérleteztek, azalatt Amerikában az 1870-es években új terméket igyekeztek létrehozni. Ez az új termék a „comprimé”, azaz a tömörített vagy mai nevén a hengerelt aszfalt. (Az aszfaltbetonnak is nevezett massza hézagtérfogata 2-5 százaléknyi, ezért kell tömöríteni.) A kísérletek teljes sikert hoztak. Az első ilyen burkolatot 1876-ban építették meg, s összetevőit […]
továbbÉlenjáró franciák
Az ókorban ugyan igen fejlett volt az útépítés, ám a Római Birodalom bukása után új utak alig épültek, mivel a rabszolga-társadalommal együtt az olcsó munkaerő is eltűnt. A vízi közlekedés felvirágzott, aztán megszületett a vasút, ám ezek sem oldották meg a teher- és személyszállítás problémáját. Elsőként Franciaország lépett, ott a XVII-XVIII. századtól épültek utak. Sőt, […]
továbbEgy kis aszfalttörténelem
Az aszfalt nem az autót követő találmány, nem is a XX. század második felének vívmánya: Európában elsőként Franciaországban 1838-ban, Magyarországon pedig 1864-ben épült aszfaltút és -járda. Valójában az aszfaltot ennél sokkal régebben, mintegy 4000 éve ismerik és használják. A szó maga is a görög aszphaltból származik, s azt jelenti: állandó, változhatatlan. Összetétele pedig a következő: […]
továbbForgalomszámlálás Magyarországon
Levéltári kutatások igazolják, hogy az első hazai átfogó forgalomszámlálás 1869 és 1876 között történt. Kezdeményezője egy franciaországi közigazgatási-közmunkaügyi tanulmányút tapasztalatai alapján a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Út- és középítési szakosztályának irányítója, Hieronymi Károly mérnök, korábbi politikus volt. A számlálás az akkori „államutakra” terjedt ki.
továbbÚtkorszerűsítés 2664 kilométeren
Az 1950-es évek közepének legjelentősebb eseménye a makadám útpályák korszerűsítési munkái voltak. Ezeket a munkákat az útfenntartásra rendelkezésre álló hitelből hajtották végre. Bár ez az eljárás maga után vonta az alsóbbrendű makadámutakon az útfenntartási munkák csökkenését, mégis a gazdaság érdekét szolgálta.
továbbAz első burkolt utak Magyarországon
Magyarország területén a római korban az időszámítást követő századokban építettek először rendszeresen karbantartott burkolt utakat, amelyet a birodalmat éltető és szolgáló katonai és kereskedelmi szempontok indokoltak. A világbirodalomnak ezen a végvidékén állandó veszélyt jelentettek a szomszédos népek támadásai az észak-itáliai és macedón területek ellen. Ezek elhárítására szükség volt úthálózatra.
tovább