Hírek

Hideg aszfaltozás, kátyúzás – akár házilag is

Az aszfaltozásról már több cikket is írtunk. Először érintettük a meleg aszfaltozást, amelyben megmutattuk az aszfalt alapanyagait és az aszfaltozás eszközeit. Majd az aszfaltozás menete cikk következett, amelyben bemutattuk, miként fest az aszfaltozás menete — lépésről-lépésre. Végül a mart aszfaltról esett néhány szó, amelyben kiderült, hogy miért nagyszerű a lemart aszfalt újrafelhasználása. Már csak egyetlen […]

tovább

Hidegaszfalt bedolgozása: A kátyúzástól a közbenső rétegig

Az aszfaltozás menetének több lépése is van, amelyet már korábban megmutattunk. Arról is olvashattunk, hogy a hideg aszfaltozás miért nagyszerű módszer, mind a környezetnek, mind pedig annak, aki energiahatékonyan és gyorsabban akar kész aszfalt felületet kapni. A hideg aszfalt bedolgozása egy külön részt érdemel, hiszen más-más dolgokra kell figyelni például a kátyúzás során, és teljesen […]

tovább

Mart aszfalt: A mart aszfaltozás menete – és ára

A mart aszfalt az útépítés egyik népszerű anyaga. Amennyiben hozzáértéssel készül, az eredeti meleg aszfalt értékét és minőségét megközelítő végeredményt kaphatunk. Főleg a ritkán használt utakhoz nyújt hihetetlenül jó és gazdaságos megoldást, a fentebb említett meleg aszfalt árának töredékéért. Sőt, minden útburkolati eljárás közül ez az egyik legköltséghatékonyabb. De pontosan mi is az a mart […]

tovább

Aszfaltozás menete: A kapubejáró és kocsibeálló aszfaltozása

Az aszfaltozásnál két dologra kell nagyon figyelni: Az aszfalt receptjére Az aszfaltozás menetére Előző cikkünkben megmutattuk, hogy milyen alapanyagokból tevődik össze az aszfalt. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi az aszfaltozás menete, legyen szó kapubejáróról vagy kocsibeálló aszfaltozásról. Az aszfaltozás menete — lépésről-lépésre A kapubejáró aszfaltozása a legtöbb esetben 1 nap alatt el tud készülni. […]

tovább

Aszfalt: összetevői, receptje – és az aszfaltgyártás eszközei

Az aszfalt az egyik leggyakrabban használt anyag. Nem csak azért, mert az autóutakhoz ezzel terítik le – hanem mert mi magunk is ezeken közlekedünk, minden egyes nap. Ezáltal hatalmas terhelésnek vannak kitéve, nem beszélve az időjárás viszontagságainak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kiváló minőségben készüljön el, legyen szó mind az aszfaltról, mind az aszfalt terítési […]

tovább

Töredezett beton javítása és felújítása (házilag)

A beton és a szélsőséges időjárási körülmények gyakran ellenségek. Az ilyen körülmények közé soroljuk: eső fagy hó. De ide sorolhatóak még a hibás (vagy elmulasztott) karbantartás és a túlzott igénybevétel is. Ekkor sajnos a beton elkezdhet mállani, porladni – extrém esetekben repedezni vagy akár el is mozdulni. Megoldást jelenthetnek a problémára egyrészről a beton dilatációs […]

tovább

Beton dilatáció: A jelentéstől a kialakításig (útmutató)

A világ egyik legfájdalmasabb látványa a felpúposodott burkolat. Pedig könnyen megelőzhető problémáról van szó, hiszen a fizika egyik alaptörvénye okozza a hibát, amire fel lehet készülni. A jelenség, amiről beszélünk: beton dilatáció. De mi is a dilatáció jelentése, mi az a dilatációs csík vagy hézag, hogyan történik a beton dilatáció kialakítása, és mi a teendő […]

tovább

Beton festése és színezése házilag (lépésről-lépésre)

Hogyan teheted garázsod vagy járdád beton burkolatát esztétikusabbá, különlegesebbé? A válasz: Beton festéssel vagy beton színezéssel. De vajon melyiket válaszd, mire lesznek alkalmasak és mire nem, illetve hogyan lehet bármelyiket is kivitelezni házilag? Beton festése Azt az elején fontos leszögezni, hogy a beton burkolatok hamar erodálódnak és viszonylag nehéz őket tisztán tartani. A festés erre […]

tovább

A beton kötési ideje és locsolása – meddig kell?

A betonozás egyik legfontosabb lépése az utókezelés. Hiába öltünk bele rengeteg pénzt és időt, hiába történt a beton készítése házilag – ha nincs megfelelően utókezelve, az egész munka odavész. Az utómunka több lépést is tartalmaz, de a legfontosabb nem más, mint: A beton locsolása. De vajon mennyi a beton kötési ideje, meddig kell öntözni, és […]

tovább

Beton keverési arányok, avagy a beton készítése házilag

A beton készítése házilag nem is olyan nehéz – de csak ha jól csinálja! Ehhez azonban tudnia kell a “tökéletes beton receptet”. Sok olyan tényező van, amire az ember nem is gondol a számoláskor, például az elfolyó cementlé, vagy az elpárolgó víz. De milyen a megfelelő beton keverési arány, miként számolható, és melyek azok a […]

tovább

Öntvényekből készült elválasztóelemek a turbókörforgalomban

Egy turbókörforgalomban a sávokat optikai és fizikai elemekkel választják el egymástól. Ez kényszeríti az autósokat – a közlekedés biztonsága érdekében –, hogy a körforgalmon belül ne akarjanak és ne is tudjanak sávot váltani. A napjainkban bevett általános megoldás erre a 18-20 centiméter magas, előre gyártott beton félgömbök használata. Amikor a kötőréteg szintjéig elkészül a körforgalom, […]

tovább

Töltéskonszolidáció gyorsítás függőleges szalagdrén alkalmazásával

Egy magastöltés hátránya, hogy a töltéstest megépülése után saját súlyánál fogva nyomja az alsó talajrétegeket, amelyek mindaddig mozgásban vannak és süllyednek, amíg el nem érik nyugalmi állapotukat, az úgynevezett konszolidációt. A pályaszerkezetet a magastöltésre kizárólag a megépített töltéstest bizonyított konszolidációja után lehet ráépíteni, amikor további süllyedése már nem várható. A talajmechanikusoknak – akik töltéssüllyedés-méréseket is […]

tovább

A beton története

A rómaiak ú.n. római cementet (alumínium és szilíciumtartalmú törmeléket) használtak utak, fürdők, vízvezetékek építésére. Technikailag kifinomultan a Pantheon kupolájának szerkezetében jelent meg a beton. A kupola aljától a közepe felé haladva egyre vékonyodik a szerkezet, a kedvezőbb terhelés szerint. I. sz. 27-ben Pollio Vitruvius építészeti könyvében is említésre került a beton leírása. 1779-ben Bry Higgins […]

tovább

Hazai Aszfaltipari Részvénytársaság

A társvállalkozó fia – szintén jól képzett mérnök – már olvasott a bitumen felhasználásával kialakított zajtalan, egységes burkolatról, az aszfaltról, ezért 1864-ben kiutazott Párizsba, hogy idevágó tapasztalatokat szerezzen. A Rue Bergeren megtekintette az 1838-ban épült első aszfaltjárdát: az már huszonhat éve állta az idő romboló hatását, de mérnökünk szemügyre vette a Conservatoire de Musique előtti […]

tovább

árulkodó házfalak

Az aszfaltútépítés hagyománya hazánkban igen érdekesen és egyéni módon alakult ki, még ha egy kissé el is maradt az európai államokétól. A XIX. század derekán nem csak közutaink, hanem a városi utak nagy része is burkolatlan volt. Ekkor Széchenyi István magáévá tette azt a latin mondást, hogy “via vita”, azaz: út az élet. Rámutatott, hogy […]

tovább

Amerikai módon

Miközben Európában az öntöttaszfalt tökéletesítésével kísérleteztek, azalatt Amerikában az 1870-es években új terméket igyekeztek létrehozni. Ez az új termék a “comprimé”, azaz a tömörített vagy mai nevén a hengerelt aszfalt. (Az aszfaltbetonnak is nevezett massza hézagtérfogata 2-5 százaléknyi, ezért kell tömöríteni.) A kísérletek teljes sikert hoztak. Az első ilyen burkolatot 1876-ban építették meg, s összetevőit […]

tovább

Élenjáró franciák

Az ókorban ugyan igen fejlett volt az útépítés, ám a Római Birodalom bukása után új utak alig épültek, mivel a rabszolga-társadalommal együtt az olcsó munkaerő is eltűnt. A vízi közlekedés felvirágzott, aztán megszületett a vasút, ám ezek sem oldották meg a teher- és személyszállítás problémáját. Elsőként Franciaország lépett, ott a XVII-XVIII. századtól épültek utak. Sőt, […]

tovább

Egy kis aszfalttörténelem

Az aszfalt nem az autót követő találmány, nem is a XX. század második felének vívmánya: Európában elsőként Franciaországban 1838-ban, Magyarországon pedig 1864-ben épült aszfaltút és -járda. Valójában az aszfaltot ennél sokkal régebben, mintegy 4000 éve ismerik és használják. A szó maga is a görög aszphaltból származik, s azt jelenti: állandó, változhatatlan. Összetétele pedig a következő: […]

tovább

Forgalomszámlálás Magyarországon

Levéltári kutatások igazolják, hogy az első hazai átfogó forgalomszámlálás 1869 és 1876 között történt. Kezdeményezője egy franciaországi közigazgatási-közmunkaügyi tanulmányút tapasztalatai alapján a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Út- és középítési szakosztályának irányítója, Hieronymi Károly mérnök, korábbi politikus volt. A számlálás az akkori „államutakra” terjedt ki.

tovább

Útkorszerűsítés 2664 kilométeren

Az 1950-es évek közepének legjelentősebb eseménye a makadám útpályák korszerűsítési munkái voltak. Ezeket a munkákat az útfenntartásra rendelkezésre álló hitelből hajtották végre. Bár ez az eljárás maga után vonta az alsóbbrendű makadámutakon az útfenntartási munkák csökkenését, mégis a gazdaság érdekét szolgálta.

tovább

Az első burkolt utak Magyarországon

Magyarország területén a római korban az időszámítást követő századokban építettek először rendszeresen karbantartott burkolt utakat, amelyet a birodalmat éltető és szolgáló katonai és kereskedelmi szempontok indokoltak. A világbirodalomnak ezen a végvidékén állandó veszélyt jelentettek a szomszédos népek támadásai az észak-itáliai és macedón területek ellen. Ezek elhárítására szükség volt úthálózatra.

tovább